már akkoriban is lelkes kirándulók voltunk.. Most egy észak
Magyarországi kirándulásunk alkalmával felfedezett várról
emlékezek meg. Az első érdekessége ennek a várnak, hogy a
település, melynek a határában áll magyar, míg maga a vár
Szlovák területen magasodik a táj fölé. Nos, ez is egy fajta
Trianoni logika eredménye. Minden esetre ezt a várat látni
kell, mert igazán szép, épségben maradt várunk.. Már messziről
szinte rabul ejtett a látvány, amikor megpillantottuk
Somoskő várát..
hogy oda érjünk és közelről is megcsodálhassuk. Szépen gondozott
kis parkot találtunk a magyar oldalon. A háttérben lévő kerítés
maga az Ország határ..
annak apropóján emeltek, hogy valaha nagy Költőnk is járt itt.
Látogatásunkkor sajnos épp zárva volt, így többet nem tudok
mesélni róla.. A kis faház mellett vezetett át az út Szlovákiába,
fel a várhoz..
"vámszedés" következett belépőjegy formájában, akkor még forintot
is elfogadtak. Itt tanulmányozhattuk a vár alaprajzát is..
memóriájával..
véd tető, mint valaha..
a még mindig fennmaradt fagerendák, amik sajna már erősen vesztésre
állnak az idő vasfogával szemben..
falain belül. Még így romosan is gyönyörű...
a falak építéséhez is felhasználtak, másrészt eredeti formájában is
megtalálható a falak között..
lőállásokat..
hagytuk..
látható Salgó várat is..
haza indulni. Lefelé menet még megálltam egy lőrésnél. Szeretem
úgy látni a tájat, ahogy valaha a katonák szakállas puskáikkal
kezükben..
Ide még biztosan visszatérünk egyszer..
A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Kacsics nemzetség egyik tagja építhette, de ennek pontos idejét nem ismerjük. Tudjuk, hogy e nemzetségből származó Péter fiai Csák Máté pártjára álltak, és 1310-ben Hollókő, Baglyas, Sztrahora és Somoskő váraikat is neki átadták. Az oligarcha hatalmát Károly Róbert király 1312-ben a rozgonyi csatában megtörte, birtokait és várait, köztük Somoskőt is elvette. A király ez utóbbit 1323-ban kelt oklevelében a Kacsics nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. Az 1411. Évi osztálykor Szécsényi Tamás és fia Simon birtoka, melyet 1455-ben Szécsényi László Gúthi Országh Mihálynak, 1461-ben pedig Losonczi Albertnek zálogosította el, és az László halála után 1461-ben és 1481-ben királyi adományként szállt e családokra. Ali füleki bég 1574-ben a vár elfoglalására indult, melynek kapitánya az Ungnád Kristóf által kinevezett, de a várvédelemben tapasztalatlan Modolóczy Miklós volt. A török a vár körülzárása után azonban megkezdte az ágyúzást, amitől Modolóczy annyira megrémült, hogy az éj leple alatt kiszökött a várból, így a török kardcsapás nélkül foglalhatta azt el. Miután Pálffi Miklós és Tiefenbach Kristóf serege 1593 őszén Füleket felszabadította, a sereg egy részét Prépostvári Bálint vezetésével Somoskő és Salgó várat visszafoglalására küldték. Közeledtük hírére a török mindkét várat elhagyta, így azok is a magyarok kezére kerültek vissza. Ungnád Kristóf halála után özvegye, Losonczi Anna, Forgách Zsigmondhoz ment feleségül, így Somoskő vára is e család birtoka lett. A Habsburg-ellenes küzdelmek során 1605-ben Bocskai István fejedelem csapatai foglalták el, azonban az 1606. évi bécsi béke értelmében királyi birtok lett. A harmincéves háború idején, 1619-ben Bethlen Gábor fejedelemmé, de az 1622. Évi nikolsburgi béke ismét a királynak juttatta vissza. A megrongált vár helyreállítását az 1608-19. és az 1647. évi országgyűlések rendelték el azzal, hogy e munkálatokat a megyék közmunkával végeztessék el. II. Rákóczi Ferenc hadjárata során 1703-ban a vár őrsége a fejedelem mellé állt, és az őrséget harc nélkül adta át. A szabadságharc bukása után I. Lipót király elrendelte a vár lerombolását, azonban ezt csak részben hajtotta végre zálogbirtokosa, Ráday Pál. Később a báró Péterffi család, utána pedig gróf Stahremberg Antal kapta királyi adományul.
Forrás: https://varak.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése