2010. december 11., szombat

Vác vára

Vác közepén, a Duna partján találtuk meg a vár csekély maradványát.
Mi a váci Dóm mellett parkoltunk le, és egy rövid sétával jutottunk
a partra. Csakhamar megpillantottuk az egykori vár még meglévő
falait. Kár, hogy az elé épített garázssor csupasz, összefirkált fala
rontja az összhatást..

De tovább sétálva eltűnt a zavaró hatás, és akadály nélkül csodálhattuk
a régi falak maradványait..

A legszebb még épségben lévő falrész, I.Géza szobrával..

I.Géza királyunk szobra nem véletlenül áll itt. Ő építtetett itt először
templomot, mely később sírhelyéül is szolgált..

A vár csak később, a tatárjárás után épült. Ekkor vették körül a vár 
mellett elterülő várost is kőfallal..

Az erősséget három oldalról vizes árok, negyedik oldalán maga a Duna
védte..

Viharos története van ennek a várnak, megszámlálni is nehéz, hányszor
cserélt gazdát, gyújtották fel, építették újjá a török időkben.. Sétánkat
a templom felé folytattuk..

Az északi várfal mellett találtuk a lépcsőt, ahol a Templom-térre
juthattunk..

A fal kiálló kövein galambok pihennek..

Szűk sikátor vezet a Templom-térre..

Ez a templom már nem az, amit I.Géza építtetett. Sőt, már a negyedik
templom, amit ezen a helyen építettek...

Viharos történetét a templom bejárata melletti táblán olvashatja
az ide látogató..

Sajnos a templom zárva volt, csak az előtérből csodálhattuk meg
gyönyörű főoltárát..

Vissza indultunk hát le a lépcsőn, a Duna partra..

Célunk az volt, hogy megkeressük a hajdani városfal tudtommal
egyetlen megmaradt őrtornyát. Ottjártunkkor a Duna áradása
miatt helyenként még a parti sétányt is elöntötte a víz..



De azért szerencsésen eljutottunk a kiszemelt célig, a hajdani toronyhoz.

Bár hozzá épült egy ház, de azért jól felismerhető, nem csak a torony,
hanem a hajdani városfal egy kis töredéke is..

Íme egy rajz, ami megmutatja az egykori városfalat a várral..

És magának a várnak az alaprajza.. 

Végül egy légi felvétel a várról, mai állapotában..
A rajzok és a légi fotó forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php




Vác várának története:
Vác vára a négyszögletes alaprajzú belsõ várból és a hozzá északról csatlakozó, a Duna vonalát követõ szabálytalan külsõ várból állott.
A belsõ vagy Püspökvárat falszoros, majd vizesárok vette körül. A falszoros külsõ falát kis alapterületû, kerek külsõtornyokkal erõsítették meg. Északi oldalán volt a vár négyzetes kaputornya, melyet barbakán védett. A belsõ várban épült a Székesegyház, Báthori Miklós reneszánsz kápolnája, a Püspöki Palota és néhány más épület.
Az északról csatlakozó városfal a Dunával párhuzamosan futott, majd derékszögben északra fordult, és keletrõl félkörívben vette körül a várost.
A honfoglalás után fejedelmi birtok központja, ahol az egyik vezér szálláshelye lehetett. I. István király az általa alapított tíz püspökség egyikének székhelyét ide helyezte. Kevéssel a város elsõ említése elõtt, 1074-ben Vácnál ütközött meg I. Géza király Salamonnal.
A székesegyházat építõ I. Géza királyt ebben a templomban temették el 1077-ben. Imre király 1193-ban Vác városában tart zsinatot, melynek káptalani iskoláját már 1225-ben említették.
Az 1241. évi tatárdúlás nem kerülte el Vác városát sem, a lakosság az egyházban és az egyház palotáiban keres menedéket.
Ez az erõdítmény, amely a tatárok bejövetele elõtt épült, valószínû csak földbõl és rõzsébõl készült.
A tatárjárást követõen IV. Béla király már kõfallal vétette körül az újjáépült várost és az egyházi épületeket is magába foglaló területet. Késõbb Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás erõsítette meg Vác várát és városát.
A mohácsi csatavesztés után a török elsõ rohamait Borodarics István püspök vezetésével verte vissza a vár õrsége. Ferdinánd vezére, Fels Lénárd 1540-ben foglalta el a várat, azonban 1541-ben Török Bálint visszaszerezte, de még ebben az évben Roggendorf Vilmos tábornok ismét Ferdinánd részére szállta meg.
A török 1542-ben és 1543-ban rövid idõre birtokába vette, de a magyarok visszafoglalták. Muhammed pasa és vezére Hasszán 1544-ben újra elfoglalták Vác várát, és 1595-ben birtokukban tartották. Ekkor Szinán fia Muhammed pasa Poálffy Miklós esztergomi és visegrádi gyõzedelmeinek hírére a várat felgyújtotta, és a katonáival együtt Buda várába menekült. Pálffy ezt látva, a várat azonnal megszállta, a tüzet eloltatta, és Orosz Ádám parancsnoksága alatt õrséget hagyott hátra. Alighogy Pálffy elvonul, a török azonnal ostrom alá vette a várat, és elfoglalta. Egy év múlva, 1596-ban a nógrádi magyar sereg Bary Mihály vezetésével Vác várát megrohanta, a török õrség nagy részét lekaszabolta, több épületet felgyújtott, és gazdag zsákmánnyal visszavonult. Még ez év júliusában Schwarzenberg Adolf császári vezér Pálffy Miklóssal Hatvan elfoglalására indult, útközben kardcsapás nélkül szállta meg Vác várát, miután a török õrség közeledtükre azt felgyújtotta és elmenekült. A várat Pálffy megerõsítette és Dobozy Gergelyt nevezte ki parancsnokául. Más források szerint a vár elfoglalása augusztusban történt, és annak felépítését Komáromi István várparancsnokra bízták. Még ebben az évben Muhammed pasa foglalta el, de néhány hónap múlva ismét Pálffy birtokába került. A török 1598-ban eredménytelenül ostromolta Vác erõdítményeit, de 1599-ben Ibrahim nagyvezér sikeresen támadta és szállta meg. 1603-ban Russwurm Herman császári seregekkel szerezte vissza, de a kinevezett parancsnok Verebély István 1604-ben Bocskai vezéreinek, Rédey Ferencnek és Némethy Gergelynek a várat átadta.
Bethlen Gábor csapatai 1619-ben foglalták el a várat, de 1620-ban Karakas pasa 3 napi ostrom után birtokába vette.
Wallenstein Albert herceg vette vissza, de rövidesen ismét a törökké lett, a székesegyházat lerombolták, köveit a várfalak javítására és a vár megerõsítésére használták fel. I. Lipót király 1684-ben Buda várának visszafoglalását tûzte ki célul, és a hadsereg fõvezérévé Lotharingiai Károly herceget nevezte ki, aki mintegy 35 000 emberrel Visegrád várát szállta meg elõbb, majd a Dunán átkelve Vácról északra a Musztafa aleppói és Kara Musztafa budai pasák vezetése alatt álló kb.
18. 000 fõnyi seregére súlyos csapást mérve Vác várát is elfoglalta, a vár kapitányává Bottyán Jánost, a késõbbi kuruc generálist nevezte ki.
Miután Buda elfoglalása ekkor nem sikerült, a visszavonuláskor a váci várat vegyes nemzetiségû õrséggel látták el.
Musztafa pasa azonban még ugyanabban az évben rövid ostrom után elfoglalta, s csak 1686-ban sikerült véglegesen felszabadítani a török megszállás alól.
Vác várának hadi jelentõssége ezután megszûnt, romba dõlt falait különbözõ építkezésekhez használták fel.

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése