2010. október 29., péntek

Szanda vára, a cserhát szivében..

A vár Nógrád megyében, Szanda község közelében található.
Mivel a romok egy 528 méter magas vulkáni kúpon állnak, nem 
egyszerű feljutni oda. A könnyebbik út a Becske-Bercel közötti
közútból, a kőbánya felé vezető műúton vezet, ahol egészen a
sziklakúp tövéig autózhatunk. Onnan a kék jelzésű turista úton
érhetjük el a várat egy kb.20 perces sétával..

Nos, ezt a kis várat csak a szenvedélyes vártúrázóknak ajánlom, mert
bizony elég szerény maradványa áll már a régi erődítménynek. A fák
közül kiérve először ez a kép fogadja az érkezőket

Mára már csak ez a 7-8 méter magas fal töredék hírdeti, hogy itt
valaha vár állott. Ez a fal maradvány a hajdani lakótorony egy darabja..

Ha a vár nem is, a panoráma igen látványos. Már ezért a gyönyörű kilátásért
is érdemes felkapaszkodni ide..

Lebilincselő látkép a cserhátra..

 Itt-ott még kivehetők a falak maradványai.. Ez egy vízgyűjtő ciszterna
volt valamikor..

Írisz a vár keleti szegletében..

Ez lehetett a vár legmagasabb pontja..

 Szanda falu szerényen húzódik meg a hegy lábánál..

Jól esik leülni az évszázados falak maradványaira, és egy kicsit élvezni
a csendet..

Hogy aztán feltöltődve egy új élménnyel, elinduljunk lefelé a várból..
Ötszáz éve még egy szép kis vár állott itt..
Forrás: https://varak.hu/


Melynek alaprajza így néz ki..
Forrás: https://varak.hu/



Szanda várának története:
A vár építõjének nevét és keletkezési idejét nem ismerjük.
Okleveleiben, elsõ ízben egy 1301-ben kelt iratban szerepel "Castellanus de Zonda" alakban, majd 1326-1329-ben, amikor a Balog nembeli Széchy Miklós fia Pétert említik várnagyának, aki egyben Nógrád vármegye fõispáni tisztét is viseli.
Zsigmond király 1387-ben "Castrum Zonda"-t a Csetneki családnak, majd 1424-ben feleségének, Borbálának adományozta, aki viszont Farkas László budai polgárnak zálogosította el. Tõle visszavéve pedig a zálogösszeg kifizetésének kötelezettsége mellett Zágorhidi Demeternek adományozta. I. Ulászló királytól 1440-ben Rozgonyi Simon egri püspök és testvérei István s György, fele részben pedig nánai Kompolthy Pál szerezte meg. Bár õket 1441-ben a birtokba be is iktatták, 1465-ben a Lábatlaniak adják el 3000 forintért az esztergomi érseknek. Ennek ellenére 1466-ban a király parancsára Kollár Péter zálogbirtoka lett, majd 1474-ben a Báthoriak kezére került. A Zágorhidi Tárnok család szerette volna visszaszerezni a várat és uradalmát, ezért 1504-ben pert indított az esztergomi érsek ellen, de feltehetõen eredménytelenül.
A hódoltság idején 1544-ben Mehemed budai pasa Nógrád várat, majd 1546-ban Szanda várát is elfoglalta. Az 1549-50. évi török zsoldjegyzék szerint 235 fõnyi õrsége volt. Mohamed aga várparancsnok vezetése alatt, 1550-ben pedig a híres Hubiar aga a parancsnoka, aki 1550-ben a bujáki vár alatt vívta meg vitézi párbaját Kapitán György hollókõi várkapitánnyal.
A várat váratlan rajtaütéssel 1551-ben Horváth Bertalan balassagyarmati kapitány foglalta el, aztán felgyújtották és lerombolták. Ezután már többé nem is épült fel...

(Forrás: https://varak.hu/ )


Somló, a gótikus lovagvár..

Veszprém megyében a 8-as főút mellett emelkedik a 432 méter
magas Somló hegy bazalt kúpja. Ennek egy északi kiszögelésén
áll a romjaiban is impozáns Somlói vár. Bizonyára van egyszerűbb
megközelítési lehetőség is, mint amit mi választottunk. A hegy déli
oldalán kapaszkodtunk fel az olykor igen meredek ösvényen a 
hegy tetejéig. Kitartásunk nem volt hiába való, mert már ez az 
út is olyan szép látnivalókkal várt, mint például ez a természetesen
kialakult bazalt lépcső..

Nem volt egyszerű feladat elérni a hegy legmagasabb pontját..

De a célunk eléréséhez, még kiadós séta várt ránk. A hegy északi
oldalán lefelé haladva még 15 -20 percnyi gyaloglás után aztán
végre megpillanthattuk a várat, amit azonnal a szívünkbe zártunk.

Percekig csak álltunk, és gyönyörködtünk a magas falakban. Aztán
beléptünk a kapun, amin még jól látható a hajdani felvonóhíd helye.

A kaputól keskeny falszorosban haladtunk a vár belseje felé..

Igazi romantikus környezet. A falszorosból kiérve a palota szárny
romjai tárulnak elénk..

Mi azonban jobbra fordulva, egy kis ajtó nyíláson át az előudvarra
megyünk tovább..

Ahol tőlünk jobbra a laktanya helyiségek álltak, balra egy lépcsős
torony alapjai, aminek a belső várhoz vezető felvonóhíd védelme
volt a funkciója...

Valaha itt több szintes laktanya állt a katonák számára..

Ez pedig már a belső vár magas fala. A magas kúp, a konyha
kéményének kürtője..

Jól láthatóak a falakba épített gerendák nyomai, amik valószinűleg
a gyilokjárót tartották..

Az elő udvarról egy keskeny sikátor vezetett a belső várba. Ennek falai
már leomlottak, így csak elképzelni tudjuk, hogy hol álltak..

A belső udvaron állunk. Előttünk magasodik a romosan is gyönyörű
palota szárny..

Ez lehetett a konyha.. nos, szagelszívó akkoriban nem lévén, ez a
hatalmas kémény kürtő látta el a füst és a szagok eltávolításának
feladatát..



Valaha gyönyörű csarnokok állhattak itt..


És marcona ágyúk meredtek a tájra a lőréseken át..

De talán nemes úrnők is kinéztek ezeken az ablakokon..

A vár falaitól keletre csak néhány méterre, egy őrtorony alapjai
fedezhetőek fel. E torony kövein ülve páratlan szépségű kilátás
nyílik a tájra..

Sajnos ottjártunkkor elég párás idő volt, így hiába próbáltuk megtalálni
a mintegy 15-20 km-re lévő Döbröntei várat, amit tiszta időben
bizonyára fel lehet fedezni innen. A rövid pihenő után elindultunk
vissza a várba, ami így fest az őrtorony felől..

De ideje volt már búcsút venni a vártól is. Ez már az erőditmény
magas déli fala kívülről..

Elindultunk hát vissza a hegy túloldalán hagyott autónkhoz. Az erdőből
még egy búcsú pillantás a fák fölé magasodó falakra..

Írisz szerint ez volt az egyik legromantikusabb vár, amit eddig láttunk..
Így néz ki a vár napjainkban a levegőből..
Forrás: https://varak.hu/


A könnyebb tájékozódásban segít a vár alaprajza:
Forrás: https://varak.hu/


 Somló vár története:
A Somló-hegy északi, Dobára nézõ meredek bazaltpereme felett, egy különálló kis bazaltkúpon, sûrû erdõvel körülvéve állnak Somló várának tekintélyes romjai.
A szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vár déli oldala elõtt egy kb. 8 m széles száraz árok húzódik, amely a keleti oldalon a szinte függõleges falban végzõdik, míg a nyugati oldalon a hegyoldalban tûnik el. Eredetileg cölöpökön álló híd vezetett keresztül rajta a vár felvonóhidas kapujához. A kapubejárat ma még aránylag elég ép állapotban van, perselyében helyezkedett el a felvonóhíd hengeres végzõdése. A kapunyílás fölött látható a felvonóhíd csigájának nyílása, jobb oldalán lõréssel. A kaputól vezetõ szûk, fallal védett sikátor, mintegy háromnegyed részben öleli körbe a várat. A sikátorból az ajtón keresztül jutunk a vár elsõ udvarában, ahol egy különálló torony emelkedik a magasba. Korábban õrtoronynak tartották, ma inkább lépcsõfeljárónak vélik. Az elõudvart nyugatról kétemeletes, földszinti helyiségben még ma is látható, egykor az õrség elhelyezésére szolgáló dongaboltozatos épület zárja le. Ennek délre nézõ falában, valamint az elõudvar keleti védõfalában lõrések találhatók.
Az elõudvarból egykor felvonóhíddal ellátott ajtó vezetett egy szûk sikátorba, amelybõl a délre nyíló kapun át a belsõ udvarba lehetett jutni. A belsõ udvar déli sarkában egy ciszterna van, vele szemben egy ajtónyílás vezet abba a helyiségbe, amely fölött emelkedik Somló várának jellegzetes hatszögletû, gúla alakú tornya. A régi írások a vár konyhájaként említik a helyiséget, a tornyot pedig a konyha kéményének. A ciszterna közelében a várépület falából négyszögletes kisebb torony ugrik elõ, melynek északi és déli falcsonkjaiból egy-egy kisméretû ablak faragott bélletének fele kiáll.
A belsõ udvar keleti végét csúcsíves boltozatú, nyílt csarnok zárja le. A középen levõ négyszögletes oszlop és a jobb oldali csúcsív még áll, míg a baloldalinak csak a fele van meg. Innen egy ledõlt falú helyiségbe, majd még egy helyiségbe vezet az út, ahol az emeletre vezetõ
Lépcsõ nyomai ma is láthatók. Mindkét helyiség második emelete gerendás mennyezetû volt, és a második helyiség második emeleti részén még kivehetõ az egykor ott állott kandalló maradványa. A várfalon túl, keletre találjuk a vár feltárásakor elõkerült, eddig egyetlen alaprajzon sem szereplõ õrtorony maradványát. Talán figyelõtorony lehetett.
A várban mind ez ideig részletes feltárás nem történt, csupán 1962-ben végeztek állagmegóvási munkálatokat.
Somló vára elsõ ízben Szent László királynak 1093-ban kelt oklevelében szerepelt
,,castrum Somlyo" alakban, amikor a tihanyi apátságot birtokaiban megerõsítette. Az oklevelet szakértõink hamisnak tartják, szerintük 1389-90-ben készülhetett. A várat feltehetõen a tatárjárás után építették, de csak az 1352-ben keltezett oklevélben szerepel
,,castrum Somlo" néven, amikor Nagy Lajos király Chenik fia Jánostól elvette és Heym fia Benedewknek adományozta. Királyi vár 1370-ben és 1380-ban, amikor várnagya Ákos bán. 1386-89 között Zámbó Miklós zálogbirtoka volt.
Zsigmond 1389-ben Garai Miklós nádornak és testvérének Jánosnak s örököseinek adta cserébe a Valkó vármegyei Ivánkaszentgyörgyét, mely adományt a király 1408-ban megerõsített. 1443-63 között a Rozgonyiak kezén van, de még 1464 elõtt csere útján a tapsonyi Anthimiaké lett. Mátyás király 1464-ben Anthimi Jánost elítélte, és a birtokot Kanizsai László király lovászmesternek adományozta. Ennek ellenére 1470-ben újra a Garai családé. Garai Jób 1479-ben Mátyás királynak adta el a várat, aki viszont 1480-ban kedvelt hívének, Kinizsi Pálnak ajándékozta. Kinizsi 1490 után Szabolyai Istvánnak, Szepes vármegye örökös fõispánjának és fiainak zálogosította el, aki János és György fiaival együtt 1495-ben királyi adományul is megkapta. A Szapolyaiak azonban még ebben az évben 12 000 arany forintért Erdõdi Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adták el.
Bakócz a várat teljesen rendbehozatta. Ekkor készültek el a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a boltíves és tornyos kápolna. Bakócz Tamás 1501-ben, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének, Erdõdi Péternek hagyományozta Somló várát és tartozékait. 1517-ben az örökhagyás ellen Fosztony János gyõri püspök tiltakozott, és amikor magát a vár birtokába beiktatta, Bakócz emberei a beiktató királyi megbízottat megsebesítették. Erdõdy Péter II. Lajos király jóváhagyásával megkapta a várat, 1518-ban Werbõczy István királyi hétszemélynökkel, a késõbbi nádorral kölcsönös örökösödési szerzõdést kötött.
Somló vára az Erdõdy család birtoka 1548-ig, amikor Erdõdy Péter, devecseri Csoron Andrásnak zálogosította el 2000 forintért, majd 1558-ban örök áron neki és gyermekeinek Jánosnak, Katalinnak és Margitnak eladta, Csoron János halála után, 1597-ben leányai osztoztak a birtokon, Somló vára Anna kezével Liszthy Istváné lett. A kincstár még ebben az évben pert indított a birtoklás ellen. A hosszan elnyúló per miatt a vár állagmegóvásával senki sem törõdött, ezért kénytelen volt az 1638. évi országgyûlés a vár megerõsítését elrendelni.
Csoron Anna halála után fia Ferenc, ennek halála után özvegye rátóti Gyulaffy Zsuzsanna, majd ennek fia Liszthy László, a költõ bírta. László állítólag rablólovag volt, amiért a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejezte. Ezután több családtagnak volt részbirtoka a várban, így a Koháry, Lippay családnak telekesi Török Jánosnak és nejének gersei Pethõ Margitnak, majd ezek fiainak Imrének, Istvánnak és leányainak Annának, Zsuzsannának és Máriának. 1675-tõl azt olvashatjuk, hogy dennai Fintay Pálnak és a Balassáknak is voltak itt részeik.
A vár utoljára II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1707-ben szerepelt, amikor Bottyán generális foglalta el és hozatta rendbe. A szabadságharc bukása után hadi jelentõségét vesztve romlásnak indult. Hosszas pereskedés után 1735-ben a már rom vár és uradalma visszakerült az Erdõdyek birtokába, akik a felszabadulásig kezükben tartották.

Forrás: https://varak.hu/

2010. október 27., szerda

Döbrönte, Szarvaskő vára

Döbrönte egy Veszprém-megyei kis falu, melyet a 83-as útról,
Tapolcafő déli határától, egy kis mellék úton tudunk elérni.
A falu közepén egy kis játszótér mellett leparkolva, könnyű,
öt perces sétával juthatunk fel a falu fölé emelkedő romokhoz.
Szarvaskő vára egy három oldalon meredek, délről lankás
domb tetején épült. Igaz, a várból mára már nem sok maradt,
mégis impozáns látványt nyújt az érkezőknek..


A déli nagy ágyú rondella a vár fő látványossága, az első, ami fogad
bennünket..


Valahol itt, a rondella mellett lehetett a vár bejárata..


A bástya belseje, az ágyú lőállásokkal ma így fest..


Ezekből az állásokból pusztító tűzzel fogadhatták a támadó seregeket..


Bár ottjártunkkor erősen párás idő volt, mégis jól látható a légvonalban
mintegy 20 km-re lévő Somló hegy. Tiszta időben bizonyára jól
látható a Somlói vár is, ami a Veszprém megyei várak egyik legszebbike..


A rondella, a déli fal maradványaival, a belső vár felől..


Ez pedig már az erődítmény északi részén lévő belső vár egyik fala..


A belső várat védő torony alapjai ismerhetőek fel a kép jobb oldalán.
Hátul a palota maradványai..


Láthatóan több szintes palota állt itt, vastag falakkal, nagy, boltíves
ablakokkal. Fénykorában bizonyára jobban festett mint manapság..


A vár keleti oldalán lévő fal maradványok. Talán egy másik bástya,
vagy épület maradványa..


Vissza sétálva a hajdani vár déli nagy bástyája elé, fantáziám segítségével
megpróbálom elképzelni, hogy nézett ki a vár nyugati oldala..


És persze a keleti oldala..


Be kell vallanom, ehhez tényleg jó fantázia kell.. na jó, egy kis légi
segítség.. hátha így könnyebb elképzelni a vár eredeti formáját..

Elismerem, még így sem biztos, hogy a vár valódi formáját fogjuk
magunk elé képzelni. Engem nem hagyott nyugton a gondolat, ezért
utána néztem, hogy képzelte el ezt egy hozzá értő személy...
Nos, így nézhetett ki valójában a Himfyek rettegett rablóvára..
Igaz ugyan, hogy a várból nem maradt sok látnivaló, mégis
bátran ajánlom egy kirándulás célpontjául mindenkinek!
Forrás: https://varak.hu/


A Döbröntei vár története:

A község felett emelkedõ meredek sziklacsúcson állnak a szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos, egy nagyobb udvar körüli külsõ és belsõ vár maradványai.
A belsõ várból a meredek domb északnyugati sziklás oldalán egy kétemeletes épület egyik fala áll, benne ablakok maradványaival, sarkán hatalmas támpillérrel. Talán a palota és a lakóépület lehetett.
A várat a déli oldalról tudták könnyen megközelíteni, ezért itt a védelem megerõsítésére többszörös sánc, majd ezek mögött egy hatalmas ágyúrondella épült. Ezt a trapéz alakú külsõ várat a rondellával a XVI. században Essegvári Ferenc építette. A rondella alsó, ferde síkú részét félmagasságban hengeres övpárkány zárja le, felette boltozott ágyúlõrés látható. A rondella két oldalán még megtalálható a külsõ vár falainak egy része, a többi feltehetõen a lakosság hordta szét építkezéseihez.
Döbrönte és környéke a hatalmas Csák nemzetség õsi birtoka volt, az ugodi vár uradalmához tartozott. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja, a szerzetessé lett Móricz, 1320 elõtt e birtokot Tördemici Fehér Pálnak adta el, akitõl 1330-ban a Szalók nemzetségbõl származó Himfyek szerezték meg. A várat Nagy Lajos király engedélyével e család egyik tagja, Benedek építette fel. Amikor elkészült, 1367-ben új adományul kapta meg a királytól, aki Szarvaskõnek, ,,quod nova impositione Zarwaskw appelamus" nevezi. Ez a név azonban késõbb feledésbe merült.
A Himfyek állandó rablásaikkal tartották rémületben a környék lakosságát, sõt 1464-ben Debrentei Tamás testvéreivel megrohanta és kirabolta még a pannonhalmi apátságot is. A hírre Mátyás király minden birtokaikat elvette, és Döbröntét más birtokokkal együtt Kanizsai Lászlónak adta. Rövidesen azonban ismét a Himfyeké. 1467-ben már õk adták zálogba 1100 aranyért Szentgróti Jánosnak és Hagymássy Miklósnak.
II. Ulászló király 1496-ban Himfy Imrének és leányának Orsolyának adta új adományul a várat és tartozékait, majd amikor Orsolya Essegvári Ferenchez ment feleségül, Döbrönte várát összes uradalmával együtt zálog címén adta vejének.
Nádasdy Tamás, a késõbbi nádor, amikor 1555-ben összeíratta a dunántúli várakat, Döbrönte még épségben állt. További sorsa azonban ismeretlen, a végvári rendszerben nem szerepelt. Talán egy török támadás során pusztulhatott el. A XVIII. század közepétõl lakatlan rom..

(Forrás: https://varak.hu/ )