2011. szeptember 9., péntek

Nagyvázsony vára

Ki ne ismerné Nagyvázsony várát? Az egyik leginkább látogatott,
közkedvelt turista célpont ez a kis dunántúli erőd.. Sosem volt komoly
katonai jelentősége, talán mérete, és fekvése miatt.. Leginkább lovagvár
volt ez, főúri lakhely, mely biztonságot nyújtott a portyázó rablótámadások
ellen, de mint végvár, nem jelentett komoly célpontot. Legismertebb ura
Kinizsi Pál volt, aki Mátyás királytól kapta jutalmul kiváló katonai eredményi
elismeréseként.. Már első pillantásra magával ragadó látványt nyújt ez
a kis vár..
A lakótorony a mai napig épségben megmaradt, bár az oldalán oriási
repedés éktelenkedik..
A kaput védő barbakán is viszonylag épségben fennmaradt..
Egy szerény belépődíj ellenében beléphettünk a barbakán belsejébe. Első
utam a gyilokjáróra vezetett..
Innen szép rálátás nyílik a vár-kápona épületére..
A külső, és belső fal közt lévő farkasverem felett átívelő hídra..
És a hajdani várudvarra.. Háttérben, keresztben állt a palota-szárny..
Egykor a két fal közötti terület vízzel volt elárasztva...
Ehhez a vizet valószínűleg ez a még ma is aktív kis forrás adta..
Sétánkat az egykori vizesárokban folytattuk tovább..
A belső vár falát több helyen kis bástyákkal erősítették meg..
Melyek oldalán apró lőrések lettek kialakítva..
Napjainkban itt tartanak bemutatókat, a középkori lovagi tornák
szemléltetésére..
A torony nyugati oldalán jól látható, hogy a palotaszárny hol csatlakozott
hozzá..
Sajnos a palotának mára csak az alapfalai maradtak fenn. Itt találtunk
rá erre a kis ajtó nyílásra is..
De itt csakhamar zsákutcába kerültünk..
Úgyhogy utunkat a kápolna felé folytattuk. Ott állították ki Kinizsi Pál
sírkövét..
Nem maradt más hátra, mint a lakótorony  meghódítása. Ma a torony
minden emeletén korabeli kiállítás látható. Ennek szemléltetésére csak
egy páncél öltözet..
A toronyban még mellékhelyiség is volt..
Aminek a végterméke itt a torony déli oldalán távozott.. de hogy hová,
az rejtély a számomra...
Végül felértünk a torony tetejére..
Ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra..
A lőréseken át messzire ellátni..
Innen szép rálátás nyílik a barbakánra..
És a kápolnára, a palota maradványaival..
Miután eleget gyönyörködtünk a kilátásban, elbúcsúztunk ettől a szép
hangulatos lovagvártól...
Végül a vár alaprajza..
És egy gyönyörű légi felvétel az erődről..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php




Nagyvázsony története:
Forrás:http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/nagyvazsony_kinizsi_var_varrajz_vartortenet/
A szabályos téglalap alaprajzú, külsõtornyos vár a Séd patak partja mentén, egy alig kiemelkedõ dombon épült.
A vár magva a XV. századi eredetû, egykor 25 m magas, 10x12 m méretû, alul 2-2,5 m, felül alig 1 m vastag falú négyzetes lakótorony, az ehhez északról csatlakozó kõfallal körülvett várudvar és a keletrõl bevezetõ kaputorony. A lakóépületbe az elsõ emeleten nyílt, csapóhídként leengedhetõ külsõ ajtón keresztül lehetett bejutni, ahonnan csigalépcsõ vezetett a felsõ emeletre, de ugyaninnen lehetett a kúttal ellátott földszinti részbe leereszkedni. A torony tetejére késõbb épített ágyúterasz helyén eredetileg feltehetõen faszerkezetû védõfolyosó lehetett magasba nyúló sátortetõvel.
A lakótorony második emeletén a lovagterem, a harmadik egy kisebb elõtérbõl nyíló nõi lakosztály és a déli homlokzat elé kiugró árnyékszék épült. Ezt a magot vizesárok vette körül, amelyben csapóhíd vezetett keresztül. A városban fakadó vagy az ide vezetett forrás vize látta el az udvaron épült vízgyûjtõt is ivóvízzel.
A vár bõvítése Kinizsi Pál nevéhez fûzõdik, bár errõl írásos emlékünk nemigen maradt. Az építkezések során a lakótorony körül mintegy 20-30 méteres körzetben észak felé kimélyítették a talajt, és az innen kitermelt földbõl a vár nyugati oldalán 10-15 m magas földsáncot emeltek, melynek belsõ oldalát rézsûs támfallal erõsítették meg. Ezután megépült az északi, majd a déli külsõ fal, melyeket ugyancsak támpillérekkel biztosítottak, és végül elkészült a keleti várfal is. Az így kialakított 48x65 méteres területen belül megépült a lakótoronyhoz L alakban csatlakozó kétemeletes palota. A palota pontos beosztását nem ismerjük, de bizonyos, hogy a várudvarról díszlépcsõ vezetett az elsõ emeletére. Egy-egy szinten 4-6 nagyobb méretû helyiség volt. Itt helyezkedett el a lakótoronyból ide telepített lovagterem és az elsõ emeleten a házi kápolna.
A lakóhelyiségek elõtt többszintû, 4-5 m szélességû, körbefutó védõfolyosó húzódott, melynek falaiban keskeny lõréseket vágtak, és az épülettömb négy sarkán egy-egy kerek alaprajzú külsõ tornyot emeltek.
Feltehetõen 1490 után épült meg a nagyjából patkó alakú, két emeletes magas - barbakánszerû - kapuvédõmû, bejáratát egy keskeny, kétemeletes kiugró kaputorony védte, amelyhez az elõtte levõ árkon át, cölöpökön nyugvó fahíd vezetett. Az övezõ árok szélén és a várfalak külsõ síkja mentén palánkfal húzódott.
Nagyvázsony és vidéke a Vázsonyi (Vezsenyi) nemzetség õsi birtoka volt, e nemzetség már a XII. században szerepelt okleveleinkben. A vár, illetve annak lakótornyának építése is e nemzetség nevéhez fûzõdik. Az építés pontos idejét nem ismerjük, de tudjuk, hogy Vezsenyi László Mária királynétól 1384-ben kapott engedélyt arra, miszerint barnagi birtokán, a Szabad-hegyen várat építhessen. A Zádorvár építését a veszprémi káptalan 1386-ban per útján leállíttatta és bár az ezt követõ évtizedben az építkezés folytatódott, a majdnem kész várat rövid idõ után elhagyták. Az ezt követõ években Vázsony mellett felépítették a ma is látható vár magvát képezõ lakótornyot, az övezõ falakkal és a kaputoronnyal. Vázsonykõ az 1437-es várösszeírásban még nem szerepelt.
A vár elsõ ízben csak 1469-ben fordult elõ okleveleinkben ,,castrum Wasonkew" alakban Udvary Pál várnagysága idején. A család utolsó férfitagja Vezsenyi László volt, Mátyás király hû embere, aki többször járt Rómában, Velencében követként, 1472-ben meghalt. A királyra szállt vázsonyi birtokát Mátyás kedvelt vitézének, Kinizsi Pálnak adományozta.
Kinizsi hûségesen szolgálta a királyát, Mátyást, részt vett a moldvai hadjáratban, 1471-ben visszafoglalta Nyitra és Hubina várakat a lengyelektõl, 1476-ban, mint Nándorfehérvár kapitánya részt vett Szabács visszavételében, a következõ évben az ausztriai hadjárat egyik hõse volt. 1478-tól a déli részek fõkapitánya lett, egyben temesi fõispán is. Kenyérmezõnél mérte a legnagyobb vereséget a törökökre, akik kénytelenek voltak 1483-ban békét kérni. De hiába volt minden vitézsége, õt is utolérte a halál 1494. november 29-én.
A vázsonyi pálos templomban temették el, vörös-márvány sírkövét felesége Magyar Benigna készíttette.
Benigna asszony nem sokáig maradt özvegy, mert alig fél év múlva Kamácsáci Horváth Márkhoz ment feleségül. Horváth 1508-ban meghalt, és Benigna a következõ évben már Kereki Gergely felesége lett, aki okmányhamisítástól kezdve templomfosztogatáson keresztül a rablógyilkosságig minden bûnt elkövetett. Végül is 1519-ben saját felesége gyilkoltatta meg Kerekit. A férjgyilkost a bíróság halálra ítélte, és vagyonát elvette, de II. Lajos király Kinizsi Pál érdemeire tekintettel megkegyelmezett neki.
A vár a mohácsi csatavesztés utáni idõben elhagyatottan állt, amikor 1527-ben Szapolyai János Bodó Ferencnek? Kinizsi egykori várnagyának, 1528-ban pedig Ferdinánd király a Horváth testvéreknek adományozta. Vázsony a török terjeszkedés során fontos végvár
lett, és a pápai vár kapitányának volt alárendelve. A XVI. század végén 1593-ben Veszprém elestének hírére az õrség a várból elmenekült, és így a feltehetõen török kézre került. Nem sokkal késõbb azonban ismét a magyaroké, akik 1605-ben Bocskai István hajdúi, majd 1620-ban Bethlen Gábor hadai elõtt nyitották meg a vár kapuit. A XVI - XVII. századi építkezések idején került sor a lakótorony legfelsõ faszerkezetes szintjének kõvel történt átépítésére, ezáltal egy emelettel való magasítására. A barbakánt megerõsítették, a falakat kb. 2 m magas földfallal vették körül, melyet cölöpsorral és vesszõfonással rögzítettek.
A Horváth család kihaltával 1649-ben a várat Zichy István szerezte meg, de benne továbbra is királyi õrség maradt. Thököly kurucai Barkóczy Ferenc vezetésével 1683-ban elfoglalták. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején még játszott némi szerepet, de ennek leverése után megszûnt minden hadi jelentõsége. Késõbb a lakótoronyban börtönt létesítettek, majd 1756-ban egy pálinkaégetõ vette bérbe. A vár karbantartásával senki sem törõdött, és 1856-ra már csak a torony állt, annak zsindelytetejét 1857-ben tûz pusztította el. Ettõl kezdve a torony még épen maradt helyiségeiben kiöregedett cselédek laktak, ahonnan az utolsó 1955-ben költözött ki.
A vár feltárását és mûemléki helyreállítását 1955-ben kezdték meg. Régészeti munkáit Éri István, építészeti helyreállítását Sedlmayr János végezték..

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

2011. augusztus 25., csütörtök

Bátorkő vára

Bátorkő vára Várpalotától északra az erdő mélyén, egy völgyben rejtőzik.
Bizony nem egyszerű megtalálni, annak ellenére, hogy turista út vezet
hozzá.. nem is érdemes turista térkép nélkül neki vágni az útnak, hacsak
nincs hozzám hasonló elszántsága, és kalandvágya valakinek. Egy festői
szépségű völgyben, egy hatalmas szikla tetején áll a vár.. amiből sajnos
nem sok maradt fenn napjainkra. Az egykoron négy épületrészből álló
erősségből napjainkra néhány falszakasz, és a nagy lakótorony egyik fala
maradt meg.. A hosszas gyalogtúra után nagy örömmel fedeztük fel a fák
között rejtőző első falmaradványokat..
Innen már csak egy rövid kaptató választott el az impozáns toronytól..
Végre itt állhattam Ópalota romjainál.. A kevéske megmaradt rom
ellenére megérte a fáradtságot..
Sajnos pontos alaprajzok ismeretének hiányában, nem tudtam azonosítani
vajon az egyes fal maradványok, milyen épületek részei lehettek..
Ráadásul a mindent betakaró aljnövényzet között alig lehet megtalálni
az egyes maradványokat..
A vár központi épülete a nagy torony volt a maga 6,5x5méteres alap
területével. Három emeletes torony emeleti szintjeit jól fel lehet ismerni
a szinteket tartó fagerendák gyámlyukairól..
A torony igen vastag, néhol a két méternél is vastagabb falakkal épült..
 A torony északi oldalán egy átjáró nyomai fedezhetők fel, ami egykor
a kis toronyba vezetett..
Ez a sziklába erősített vaskorlát bizonyítja, hogy itt valamikor még
át lehetett jutni a kis-toronyba..
Azonban sajnos az eredetileg is nagyon keskeny átjáró helyén ma már
csak a mélység ásítozik..
A torony északi oldalán lévő kijárati ajtó.. ami ma már nem vezet sehová..
A torony keleti falának érdekessége ez a kis ülő fülkévé kialakított
ablaka..
Engem ez a vár kicsit a Vitány várra emlékeztet..
De vajon lesz e itt is egy lelkes várvédő csapat, aki összefogna a 
megmentésére?
Vagy hagyják végleg elpusztulni a már így is, az idővel és a természettel
szemben vesztésre álló erődöt..
Még állnak megmenthető falak..
Amiken itt-ott még a hajdani vakolat is felfedezhető..
De vajon meddig tartanak még ki az idő vas fogával szemben?
Ezekkel a gondolatokkal búcsúztunk el a fák között pillanatok alatt
eltűnő vártól..
Sajnos pontos alaprajzot nem találtam a várról.. Először egy rajz,
amit kis jóindulattal alaprajznak neveznék...:)
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
És egy másik rajz, hogy könnyebb legyen elképzelni, hogy is nézett ki a
vár..
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
És végül egy légi fotó, Bátorkő mai állapotáról...
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


Bátorkő, és a közelében lévő várak a térképen..


Bátorkő története:
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

A vár a 13. század végén vagy a 14. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. 1271-ből származik két oklevél is, amelyben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozva szerepel a "Tikolföld a Várad erdővel" megjelölés. Ez arra utal, hogy valószínűleg ekkor már áll Bátorkő vára.

Könczöl Imre szerint annak az 1288-ban kelt oklevélnek, amely "castro Bacurku" néven említ egy várat, és egyesek szerint ez Bátorkő első okleveles említése, elmélyült elemzése után igazolható, hogy nem erről a várról van szó.

Bátorkőt először 1326-ban említik oklevélben, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik más várakért Károly Róbert királlyal. Ez az oklevél meghatározza azt is, hogy a vár "Tykolfeldeu" területén áll.

Egy 1409-ben keletkezett oklevél említi meg Keszi Balázst, mint "castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha", vagyis Bátorkő várának várnagya és Palota udvarispánja.

Bátorkő a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet. Azt, hogy Bátorkő vára mikor pusztult el, nem tudjuk. Az utolsó okleveles adat 1559-ből maradt fenn. Feltehetően a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt. A XIX. században villámcsapás érte, amikor állaga még inkább leromlott...Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Bátorkő

A vár rövid leírása:
Radnai Lóránt leírása szerint: "a kis fellegvár négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt. A sziklabérc nyugati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthető, állott az udvart kerítő és bejáratot védő fal, e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelyből csúcsíves ajtón keresztül vezetett egy híd az átjáró toronyba. Ezen keresztül egész keskeny, többlépcsős folyosó vezetett a negyedik épületrészbe, az alsó toronyba. A kb. 15 m magas 3 emeletes torony csak nyugatról volt megközelíthető. Itt volt kapcsolata a völgy nyugati oldalával, de azt az összekötő kis részt is biztosan elvágta abban az időben, és egy árok húzódhatott a vár bejárata előtt, amelyet ma már feltöltöttek a leomlott falrészek. Felvonóhíd vezethetett az árkon keresztül, amelyen át az előudvarba lehetett jutni. Az udvart határoló falak a torony falaihoz hasonlóan, egyenesen a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig. Ez végig rakott fal, amelyet egy hatalmas felnyúló, 1,5 m magas támpillér erősít. Az előudvarból a sziklába vájt keskeny, most is jól látható feljáró vezetett a torony földszintjébe. A torony 6,5 x5 m alapterületű és 3 emeletes volt, 2,20 m vastag terméskő falakkal, kívül vakolva. A földszinti helyiség kb. 4,5 m magas a többi emeleti helyiség 3 és 2,8 m magas volt. Az egyes helyiségek mennyezetét tartó kemény fagerendák 0,25 x 0,25 m méretû nyílással még jól láthatók. A földszintről az I. emeletre felvezető lépcsőfeljárat a nyugati, a II. emeletre felvezető a keleti oldalon volt. A földszinti csúcsíves ajtón keresztül jutunk ki egy nyitott ajtórészre. Itt a szikla egészen meredek. A nagy torony északi részén egy falmaradványt látunk, amely azt a nyitott részt védte. De az… átjáró tömbjének keleti oldalán észlelhető homorú fal arra mutat, hogy itt egy fallal elzárt és korábban raktárnak vagy tömlöcnek használt helyiséget hoztak létre. Most oly keskeny a nagy toronyból vezető átjáró, hogy csak a sziklához erősített vaskorlát segítségével lehet átjutni az átjáró részbe. Itt is jól látható a keskeny, alig 50 cm széles lépcsős folyosó feletti befalazott gerendák gyámlyukai és a ma is meglevő meredek lépcsők. Az átjáró folyosón keresztül érünk le a 3,50x5,50 m méretű kis toronyba, amely minden oldalon ablakkal rendelkezett. A nagy torony ablaknyílásai még jó állapotban vannak, legérdekesebb az I. emelet keleti falában levő, kis benyíló fülkévé kiképzett ablak, amelyben ülőpadka is volt. Ez a román ízlésű ablak is megközelítően utal a vár építési idejére.."Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Bátorkő