2011. január 31., hétfő

Ozora vára

Tolna megyében, Ozora település közepén, a templom
szomszédságában, egy kis domb tetején áll ez a vár. Valójában
az egykori vár külső falai már nincsenek meg, csak a főépület,
mely így inkább egy kastély kinézetét kelti az emberben..

Csupán alaposabb szemlélődés után fedezhetők fel az egykori vár
nyomai. Ilyen árulkodó jel például a délnyugati saroktorony még
fennmaradt töredéke..
Ami közvetlen a templomkert mellett áll..
Vagy a várfal déli szakaszának alapjai, amik alig látszanak ki az
aljnövényzetből..
A várkastély eredeti bejárata a nyugati oldalán volt, ahol a befalazott
felvonóhidas kapu helye ma is látható..
Napjainkban a déli oldalon kialakított bejáraton juthatunk be a hangulatos
belső udvarra..
Nyaranta az udvar függőfolyosójának fagerendáin szárítják a levendulát..
Forrás:http://www.panoramio.com/photo/25063671


Az udvar közepén állt egykor a vár ciszternája..
A kastély termeiben múzeum látogatható..
Forrás::http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/szallas_ozoran_a_varkastelyban/


Ahol többek között sokat megtudhatunk a vár legismertebb uráról,
Ozorai Pipóról is..
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Ozorai_Pip%C3%B3


A múzeumi séta után még egyszer körbe jártuk a várkastély épületét
kívülről is. Nemcsak a nyugati, hanem az északi oldalon is van ilyen
szép, fából készített erkély..
Végül íme a vár alaprajza..
A váré, ami napjainkban így fest a magasból..
A kiegészítő képek és rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


Az Ozorai vár története:
 A vár a mai alakjában szabályos négyzet alaprajzú, kétemeletes várkastély, udvarán gótikus nyomokkal, félköríves, gótikus pinceajtókerettel, a várat övezõ árok nyomaival.
Eredetileg a bejárata a nyugati oldalon volt, ahol befalazott felvonóhidas kapujának helye látható. A várkastély a domb aljában tornyokkal erõsített védõfal is védte.
A helységet egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara" néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nõtagja Ozorai András egyetlen leánya Borbála, 1399-ben ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet, Zsigmond király pedig Ozora helységet és uradalmát 1406-ban az ifjú párnak adományozta.
Ozorai Pipo a XV. század elején királyi engedéllyel apósa kisebb méretû kúriája helyén az Itáliából behívott tervezõkkel és építõmesterekkel (építésze valószínû a firenzei Manettó Ammannatini volt) felépítette a várat, melyet egy 1426-ban kiadott oklevél említ elõször ,,Castrum Ozora" néven.
Ozorai Pipó halála után a várat és tartozékait özvegye 1438-ban Héderváry Lõrinc nádornak, fiainak Istvánnak és Imrének adományozta azzal a kikötéssel, hogy életében azt még kezében hagyják.
Héderváry Miklós és fiainak Lõrincnek s Ferencnek birtoka 1491-ben, akik ekkor új adományként kapták II. Ulászló királytól. A székesfehérvári konvent elõtt 1521. július 10-én Héderváry Ferenc nádorfehérvári bán a feleségétõl a törökök elleni hadviselése kölcsönvett 18000 frt fejében zálogul kötötte le más birtokaival együtt ,,Castra sua Ozora et Thamasy vocata in Tholmensi"-t. A nádorfehérvári vár elvesztése miatt hûtlenségbe esett Héderváry Ferenc bántól II. Lajos király Ozora várát és tartozékait elvette, s azt 1524-ben Bethlenfalvi Thurzó Elek kincstartónak adományozta. János király azonban 1526. november 27-én kelt oklevelében Ozora és Tamási várakat, uradalmaikkal együtt Héderváry Ferencné Csáky Borbálának adományozta, mely adományba a székesfehérvári konvent be is vezette. Úgy látszik, hogy Héderváry Ferenc a zálogot feleségének visszafizette, mert Ozora várát 1530-ban a várat az akkor Ferdinánd oldalán állt Török Bálint foglalta el Héderváry Lõrinc özvegyétõl, és az ott talált arany, ezüst ékszereket is elvette.
A török 1543-ban vette birtokába Ozora várát Csakar Ferenc várnagytól, és azt helyreállítva, õrséggel látta el. Buda várának visszafoglalása után 1687-ben ezt a várat is felszabadították az osztrák-magyar seregek. Ezután Esterházy Pál nádoré lett, e család alakította át a XVIII.században barokk stílusban. A XIX.század elején megyei börtön, késõbb magtár lett..

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Ónod vára

Ónod város szélén, a Sajó partján áll ez a vár. Könnyű megtalálni,
és egészen a falakig autóval is megközelíthető. Leginkább arról lett
nevezetes, hogy 1707-ben, a Rákóczi-féle szabadságharc idején, itt 
tartották azt az országgyűlést, ahol kimondták a Habsburg ház 
trónfosztását. Sajnos ezt a várat is még kirándulásaink kezdetén
látogattuk meg, amikor még mobil telefonnal fotóztam. Így kénytelen
vagyok ismét másoktól kölcsönzött képekkel kiegészíteni a sajátjaimat.
Első fotóm a csaknem teljesen helyrehozott délkeleti bástyáról készült..
 Az egykori kaputorony helyén ma csak egy nyílás tátong a falon..


A kapu melletti fal néhány méter magasságig viszonylag épségben áll..
A délnyugati olaszbástya..
A nyugati fal még napjainkban is meglehetősen magas...
A vár északi fala sajnos napjainkra teljesen ledőlt, és az északkeleti bástyának is
csak egy fala élte túl az elmúlt évszázadokat..
A vár keleti oldala...
Így értünk körbe a négyzet alaprajzú, sarkain egy-egy olaszbástyás váron a déli
oldalra, ahol a bejárat van..
A délkeleti bástyában kiállítást rendeztek be, ami sajnos ottjártunkkor zárva volt.
A bástya belső falán egy emléktábla..
Ami az 1707-es Országgyűlésről emlékezik meg..


A vár falain belül álló épületeknek mára már csak az alapjai maradtak meg..
Az udvar egy része még feltáratlan..
De nagy részén már feltárták az itt álló épületek alapjait..
A meglehetősen megviselt állapotban álló északnyugati bástya belülről..
Érdekes volt számomra, hogy követ, és téglát egyaránt használtak a vár építésénél.
Bár gondolom, a tégla falak talán egy későbbi átépítés során kerültek ide..
A képek forrása: Bagdács János
A várat valaha széles vizesárok vett körül, amit a Sajó folyó vize látott el. A
vizesárkon kívül egy újabb palánkfal állt, ami körbe vette a várat, és a mellette
elterülő városkát is, mint ahogy a rajzon is látható..


Végül magának a várnak az alaprajza..


És egy légi felvétel a vár mai állapotáról..



Az Ónodi vár története:
A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint 1350 körül itt birtokos Czudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot létesítsenek. A építkezést királyi engedély nélkül kezdte meg Bulchidi Domokos fia, Czudar Péter. Az ő fiai, Simon és Jakab már engedélyt is szereztek Zsigmond királytól. 1413-ra biztosan elkészült, ekkor említik először oklevelek.
A Czudar-család férfiágon való kihalása után Hunyadi Mátyás király 1470-ben a Rozgonyi Jánosnak és fiainak adományozta a környező jobbágyfalvakat összefogó várbirtokot. 1508-ban II. Ulászló királynéi várnak nyilvánította, majd 7000 forintért elzálogosította Tótselymesi Tarcai János ispánnak és fiainak, majd 1511-ben eladta 13000 forintért Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispánnak. Tőle 1514-ben enyingi Török Imre vette meg, aki 1516-ban elcserélte azt Perényi Péter abaúji főispánnal más birtokokért.
A XVI. század fordulópontot jelentett Ónod lakóinak életében, ekkor ugyanis az egyre súlyosbodó török rablótámadások kivédésére a tulajdonos Perényi család – az itáliai Alessandro Vedani hadmérnök tervei szerint – ágyúbástyákkal ellátott erős végvárrá formálta át a már meglévő várat. Erre a két török ostrom miatt is szükség volt (1561, 1582). 1585-ben Báthori István örökölte, majd tőle Losonczy Anna szerezte meg.
A Habsburg hadvezetés által kialakított végvárrendszer első sorába 1596 után lépett, amikor a török szultáni sereg sikeresen megostromolta Eger várát, így a továbbiakban az ónodi katonaságra hárult a Sajó völgyének védelme. 1602-ben az országgyűlés végvárra nyilvánította és elrendelte felújítását. Ezután felsővadászi Rákóczi Zsigmond vásárolta meg.
Az egri és szolnoki törökök 1639 október 10-én váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd megostromolták a négyszögletű kővárat: a palánkot szétrombolták, a várat felgyújtották, miközben kiszabadították az ott őrzött török foglyokat. A romokat ezután Lorántffy Zsuzsanna 2000 forintos hozzájárulásával Keglovich Miklós kapitány építette újjá. A várat fapalánkkal övezték és kiegészítették egy huszárvárral, így jelentős helyőrség, 400 gyalogos és 500 lovas állomásozhatott benne.
A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. 1670-ben I. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el, akiktől 1671-ben vette vissza Spandau császári tábornok. 1672-ben a kurucok ismét felgyújtották. A budai pasa és szövetségese, Thököly Imre 1682-ben foglalták el, majd Thököly elrendelte kijavítását. 1685-ben a császári hadsereg újra elfoglalta, 1688-ban török segítséggel ismét Thököly foglalta el, majd felgyújtatta. A várnak katonai szerepe ezután nem volt.
Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit.
A hegyalja felkelés során a kurucok kétszer is megpróbálták elfoglalni Ónodot, ám mindkétszer súlyos vereséget szenvedtek. Ide érkezett a császári erősítés is Vaudemont és Corbelli vezetésével. Vaudemont Ónodról indult Tokaj és Patak elfoglalására.
1701-ben egy összeírás "puszta-vár"-ként említi. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben tartott ónodi országgyűlést a Sajó áradása miatt nem a várban, hanem a közeli Köröm falu mezején nyitották meg.
A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd az erődítményt fokozatosan lebontották. A gróf Török család köveinek felhasználásával emelt a faluban kastélyt, majd a római katolikus templom építéséhez használták fel. A kőbányászatot csak a 19. század közepén tiltották meg. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek 1845-ös és 1855-ös árvizei a falakat alámosták, gyengítették..
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93nodi_v%C3%A1r
 

2011. január 21., péntek

Budavári séta

A Budai vár kétségtelenül hazánk legismertebb vára.
Nagyjából mindenki tisztában van a történelmével, és
szinte biztos, hogy legalább egyszer minden magyar ember
megfordul itt élete során. Ezért nem is próbálkozom részletes
bemutatásával, hisz az szinte képtelenség is lenne. Most
a következő képeimmel, a teljesség igénye nélkül, végig sétálok
rajta, hogy megmutassam, én hogy látom hazánk legnagyobb
várát. Sétánkat a vár déli csücskénél kezdtük, a Buzogány toronynál..
 A Kelenföldi kaput védő nagy ágyú-rondella..
 A kelenföldi kaputorony..
 Védművek a déli nagy rondella felett..
 Átmentünk a kaputorony alatt..
Falszoros a keleti oldalon..
 Újabb, és újabb kapuk védtek a betolakodók ellen..
 De már ott sétáltunk a Királyi Palota alatt..
 A Palota keleti oldali főbejárata..
Innen így látni a pesti oldalon lévő Bazilika kupoláját..
Halászó fiúk szobra a Palota előtt..
 Savoyai Jenő lovasszobra..
A Turul madár..
Ez pedig a Sándor palota bejárata..
 Sajnos van még felújításra váró épület..
Szentháromság szobor..
És megérkeztünk a gyönyörűen felújított Mátyás-templomhoz..
Megcsodálhattuk a harangokat, amiket közszemlére tettek, mielőtt
a helyükre emelték volna fel, a toronyba..
Szent István királyunk szobra a Halászbástyánál..
Séta a Halászbástyán..
A lépcső őrei..
A Szent István szobor a lépcső aljáról..
A Halászbástya után tovább haladtunk a Bécsi kapu felé. Először
a Mátyás király emlékére állított dombormű előtt álltunk meg..
Majd egy gyönyörű faragott kőből készült teraszra figyeltem fel..
Itt szinte minden épület műemlék, de vannak, amelyek még ezek
között is kirívóan szépek..
A Halászbástya már a Bécsi kapu közeléből nézve..
És megérkeztünk a Bécsi kapuhoz..
A kapu védelméül szolgáló bástya falában kis dombormű, ami Budavár
1686 évi ostromáról emlékezik meg..
A Bécsi kapu-téri Evangélikus templom..
A Kapisztrán-tér felé haladtunk innen tovább. Itt állt egykor a
Mária Magdolna templom..
Aminek mára már csak a jellegzetes tornya maradt meg..
Vele szemben áll a Hadtörténeti Intézet. Ez a főbejárata..
Az intézet falai mellett régi ágyúk sorakoznak..
Megkerülve az épületet, a várfal mellett újabb ágyúk sorakoznak..
 A Hadtörténeti Múzeum bejáratát lovas huszárok őrzik..
 Az Esztergomi-bástyán büszkén lobog a Magyar zászló..
 A Sziavusz pasáról elnevezett bástyán áll a Törökök utolsó Budai
helytartójának emlékműve, aki e hely közelében esett el..
A vár nyugati oldalán indultunk visszafelé a fal mentén. Itt láttam
ezt a szép kutat..
És már meg is érkeztünk a Fehérvári kapuhoz..
Itt áll a Kászim-pasáról elnevezett bástyán Görgey Artúr lovasszobra..
A bástya mögött még nagy területen folynak az ásatások..
Így értünk vissza a Királyi-palotához..
Ennek bejárati kapuja közelében van ez a tábla, ami Hunyadi Lászlóról
emlékezik meg..
Itt áll a Mátyás kútja elnevezésű szoborcsoport is..
A Királyi-palota udvarának bejárata..
A kapu fölött tábla, ami a vár legnagyobb építőiről emlékezik meg..
A bejárati kapu, az udvar felől nézve..
A Palota udvara..
Itt, az udvaron áll két gyönyörű szobor alkotás is. Az egyik a háborút..


Míg a másik a Békét szimbolizálja..


A Palota udvarából kilépve, a nyugati várfalhoz sétáltunk, hogy
lefotózhassam az erős pillérekkel támasztott, sokat megélt falakat..
Mivel sajnos közben elszállt az idő, ideje volt vissza indulni autónkhoz.
Átballagtunk a Budavári sikló oldalára, hogy azon az oldalon menjünk le
a várból. Gyönyörű kilátás nyílik a Lánchídra, a Sikló felső állomásától..
Folytattuk utunkat a lefelé vezető sétányon, ami a Sikló felett is áthalad..
A Sikló kocsik középen találkoznak..


A Budavári alagút bejáratának tetejéről készítettem még egy képet
a Lánchídról..


 Percek múlva már lent álltunk az alagút bejárata előtt..


Budavári sétánk ott ért véget, ahol minden kilométer elindul..


Végül íme a Budai vár alaprajza..


És egy gyönyörű légi felvétel a várról..
Forrás:http://utilapu.wordpress.com/2013/07/03/nemzeti-emlekhelyek-magyarorszagon-1-resz/
A Budai vár közelében lévő várak...



Buda várának története:
A kiegészítő képek és rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen.
1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés.
1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi.
1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a fõpapságot.
1285: sikertelen tatár ostrom IV. László uralkodása alatt.
1289: Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302: Károly Róbert sikertelenül ostromoltatja Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a
III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai
polgárokat egyházi átokkal sújtja.
1304: III.Vencel elhagyja az országot.
1307: egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánítja.
1307. június: a Károly Róbert párti polgárok átveszik az uralmat a városban.
1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.
1330-as évek a Várhegy déli végén az Ajouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát
kezdtek építeni.
1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejlõdése ezután folyamatos, egészen a török idõkig.
Zsigmond király 1410 és 1430 között építteti meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az1686-os lõporrobbanás során pusztult el.
A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be.
A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11. a városban néhány napos zavargás tör ki.
1526: II Lajos király a vár õrizetét Bornemissza János várnagyra bízza.
1526. szeptember 12 : a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára. 11 nappal késõbb, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult.
1526. október 31.: a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg.
1527. július : I Ferdinánd király kezére kerül.
1529. szeptember 3 : I (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530 : Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolja a várat.
János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatta ki a megsérült falakat.
1541. augusztus 29 : Szulejmán szultán csellel elfoglalta.
1542 : sikertelen ostrom a vár visszafoglalására.
1566 : újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen.
1602. október 2.-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma.
1684. július 10 : megkezdõdik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a
török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták.
1686 június 24.: megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma.
1686. szeptember 2.: ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktõl.
A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal meg kezdõdött.
1849. május 4.-tõl május 21.-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalják a várat a
császári seregektõl.
A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását.
Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó
falak Duna-parti szakaszát.
1944-45-ben, a II. világháború alatt a Budai várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia.
1946 : megkezdõdik a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. 

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php