Vasboldogasszony felé vezető út mentén, a falutól 1-2 kilométerre
találtuk meg a várkastélyt. A jelenleg álló U alakú épület
eredetileg egy zárt, négyszög alaprajzú, négy saroktornyos
vár volt, fából épített palánkkal erősítve, egy mocsaras terület
közepén. Az évszázadok folyamán a mocsár eltünt, és a palánkból
sem maradt semmi. Az idők folyamán teljesen elpusztult a vár
északi szárnya is, így alakult ki a ma is látható kastély.
Az épület mai bejárata a nyugati oldalon van..
A déli oldal...
A várkastély négy sarkán épült ó-olaszbástyára emlékeztető tornyai
közül ez az északnyugati torony..
A délnyugati torony belső oldalán lévő lőrések..
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
A kastély udvara. A nyugati, és déli szárny elé mindhárom szinten
barokk stílusú árkádsort építettek..
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
A kastélyba bejutni nem tudtunk, mert szálloda üzemel falai között.
Az udvarán nyaranta színházi előadásokat tartanak. Így ezzel a rövid
körsétával kellett beérnünk. Még egy búcsú pillantás a várkastélyra..
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
Egervár története:
A Zalaegerszegtõl északra 10 km-re fekvõ egervári várkastély helyén már az Árpád-kor idején állt egy õrség, amelyet valószínûleg a tatárjárás után építettek. E korai vár alakjára csak az 1961-65 évek között történt feltárás során talált maradványokból következtethetünk.
Eszerint eredetileg a vár az itteni mocsár területén fából épült és nagyjából kör alaprajzú lehetett, melyet földsánc erõsített. A mocsáron keresztül, mely a várat övezte, cölöpökön nyugvó fahíd vezetett a vár kapujához, melyet fából épült torony is védett. -ez a vár azonban a XIV. század elsõ felében ismeretlen körülmények között elpusztult. Talán Károly Róbert király és egyes ellene fellázadt fõurak közötti harcok során rombolták le.
Az új vár építése a XV. század második felében kezdõdött, és a XVI. század elsõ évtizedeiben fejezõdött be. A vár alaprajza ebbõl az idõbõl sem ismeretes, azonban okleveleink a XVI. századi építésekor már egy szabályos négyszög alakú, mind a négy sarkán egy-egy saroktoronnyal rendelkezõ és minden oldalról zárt kõvárról emlékeznek meg. A vár alapjai 1,5-2 m hosszú, mocsárba vert cölöpkötegekre épültek, és ezekre támasztópilléreket helyeztek. Egyes helyeken egymásra rakott vízszintes gerendákkal támasztották alá a falakat, illetve a falpilléreket. Az idõközben lebontott északi szárny mintegy 6,40 m széles volt, keskenyebb a többi szárnynál.
A vár négy oldalát a lakószárny különbözõ rendeltetésû helyiségei foglalták el. Bejárata valószínûleg az északi szárny közepe táján lehetett. A vár négy sarkán egy-egy ó-olaszbástyára emlékeztetõ torony épült, melyek ma is állnak. A várnak 1557-ben már külsõ huszárvára is volt, melyet rótt palánk módjára építettek, mint ez Török Bernát tiszttartó ez évben Nádasdy Ferenchez intézett jelentésébõl is kitûnt. Az északi szárny azonban idõközben teljesen elpusztult, és jelenleg egy U alakú várkastélyt mutat a helyreállított vár. A nyugati és a déli szárny elé mindhárom szinten még a XVIII. század elején barokk stílusú árkádsort építettek.
A helység elsõ említése I. István király 1024. augusztus 24-én kelt oklevelében történik, amikor a zalavári egyház részére adományozta ,,Eguruelg" birtokot. Vára az 1288. augusztus 8-án kelt oklevélben ,,castrum suum Egerwar" néven szerepel, amikor Iván nádor Egervár birtokáért Garig vármegyebeli birtokait István bán fia Miklósnak és János nádornak cserébe átadta. A korai vár felépítése tehát már az ezt megelõzõ idõben, de a tatárjárás után történt, egyes feltevések szerint az itt birtokos Geregye nemzetség egyik tagjának nevéhez fûzõdik. Ez azonban nem valószínû, mert István bán fia Miklós a Kõszegi vagy a Gut-Keled nemzetségbõl származott, és 1281-ben kapta meg Egervárt IV. László királytól adományként.
Ez a korai vár 1313-ban még állt, mert ekkor várnagyát ,,magistrum Johannem dictum Nakas Castellum de Egeruar" említik, azonban 1325. augusztus 24-én, amikor a vasvári káptalan elõtt az Egerváry család õsei a birtokon megosztoztak, és az ez év december 12-én kelt oklevélben, melyben Henrik veszprémi püspök jelenti Károly Róbert királynak, hogy a magva szakadt Geregen Egervár és Francsika nevû birtokait a király részére lefoglalta, a várról már említés nem történik.
Németújvári Kakas Miklós 1368-ban meg szerette volna szerezni Egervár és Francsika birtokokat, de az Egerváriak ellentmondtak, mire a Németújváriak erõszakkal foglalták el azokat. Opulai László nádor elõtt 1370-ben indult perben Vas vármegye közgyûlésén az alispánok és a jurátus essessorok eskü alatt bizonyították, hogy Egervári Miklós fia Mihály, István, János és Tamás mesterek Egervár nevû õsi birtokán vár állott ,,et nunc locus ipsius castri appareret". Végül is a nádor 1376-ban kelt ítéletlevelével Egervárt visszaadta az Egervári családnak. Nem sokkal ezután, 1409-ben csak ,,locus castri" várhelyként említik, és Egervári Miklós fia Mihály birtoka, aki ekkor pallosjogot nyert Albert királytól. A vár újra felépítése Balázs fia László nevéhez fûzõdik, aki valamint 1441-54 között született. 1471-73-ban a váradi püspökség kormányzója volt, 1475-78-ban Zala vármegye fõispánja. 1482-ben horvát bán, 1485-ben királyitestõr, 1493-ban pedig a tárnokmesteri tisztséget töltötte be. Egervári László 1476-ban engedélyt kért és kapott Mátyás királytól Egervárának újra felépítésére. A vár 1490-ben már készen állt, mert az ekkor készített leltár szerint a ,,castellum"-nak fegyverei között 4 tarack, 24 kézi, még több szakállas puska, a hozzájuk való golyó, pajzs, számszeríj stb volt, de megemlítik a várkaput és a tornyot is.
Egervári László 1496-ban meghalt, és a birtokot fia Bereck püspök örökölte, ennek halála után 1523-ban Kanizsai László országbíró szerezte meg, aki hozományul adta leányának Orsolyának, Nádasdy Tamás feleségének, õ pedig testvérbátyjának Kristófnak engedte át. Nádasdy kristóf 1558-ban költözött az egervári kastélyba, és ide jött felesége Csoron Margit is. Kristóf kezdte el a vár átalakítását, melyet valószínûleg 1569-re fejeztek be. Erre utal a vár egyik tornyára helyezett kettõs címer az 1569-es évszámmal. Ebben az idõben kapta meg a vár a négysarkos szabályos négyszög alaprajzú formáját is. Nádasdy Kristóf halála után özvegye Kõszegre költözött, a várat fiára, Tamásra bízta.
Kanizsai eleste után, 1600-ban mint végvár szerepel, melyet a török Bécs felé vonultában 1664-ben felgyújtott. Nádasdy Tamás, mivel részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítéltek, ennek során Egervár várát a kincstár szerezte meg. A romokban heverõ várat Radonai Mátyás zalavári apát vette haszonbérbe, helyreállítatta, és más birtokkal együtt 33 000 forintért Széchenyi György kalocsai érseknek adta el, aki annak vezetését fiára Györgyre bízta.
Kanizsai várának 1690-ben történt visszafoglalásával Egervár katonai jelentõsége megszûnt, annak ellenére, hogy védõmûveit nem bontották le. Az elhanyagolt várat 1712-ben Széchenyi György fiának, Zsigmondnak adta, aki azt várkastéllyá alakította át. Lebontatta az északi szárnyat, a déli és a nyugati szárnyak elé árkádos folyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki. Feltehetõen ekkor épült a második emelet is, míg a tetõ az 1754. évi tûzvész után készülhetett. Széchenyi Zsigmond halála után fiának Ignácnak, majd 1773-ban a még elõ testvérek birtokába került. Miután a várkastély fenntartásáról nem gondoskodtak, az pusztulásnak indult. A XVIII. századtól birtokosa már nem lakott itt, egyes részei pedig 1787-ben magtárnak alakították át. Széchenyi Jenõ a romos kastélyt és uradalmát 1873-ban Solymossy Lászlónak adta el, kinek leszármazói még 1934-ben is birtokolták.
A várkastély pusztulását segítette elõ, hogy az övezõ mocsarat a múlt század közepén kiszárították, aminek következtében az alapokat tartó cölöpök korhadni, a kastély falai pedig süllyedni kezdtek.
A felszabadulás után az OMF állítatta helyre Egervár várát, Nagy Emese régész feltárta és Dragonits Tamás (VÁTERV) építész szerkezeti megerõsítésére és helyreállítási tervei mellett.
Forrás:https://varak.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése