Gesztes vára

Komárom-Esztergom megyében, Várgesztes határában, egy
hegy tetején áll Gesztes vára. Egy műút vezet a vár alatti parkolóig,
ahonnan már csak egy rövid, 10 perces sétával el is érhetjük
célunkat.. Napjainkra a vár főépülete maradt meg, ami egy négyszög
alakú építmény, közepén kis udvarral. Egy turista szálló, és vendéglő
üzemel benne, ami azt jelenti, hogy a vár belülről már nem az
eredeti állapotát tükrözi. A vár bejárata az északi oldalán van..

A ma is álló épület, tulajdonképpen a belső vár volt. Ennek megerősített
bejárati kapuja, már csak romjaiban látható..

A bejáratot rendesen elcsúfították a ronda fa korláttal, meg azzal a
fém kerettel, aminek értelmét nem sikerült megfejtenem..

Az épület nyugati oldala semmi különlegességet nem tartogat számunkra..

A vár déli oldalának közepe táján négyszög alakú helység, talán egy 
torony alapjai láthatóak. Sajnos semmit sem sikerült megtudnom
eredeti funkciójáról..

A kapun belépve, szűk kis udvarra jutottunk..

Itt található ez a vár történetét bemutató emléktábla..

Szűk lépcső vezet az épület tetejére..

Az eredetileg két emeletes épület második emeleti szintje már nincs meg.
Így az egykori második emelet járószintje képezi a mai épület tetejét.
Ide fel lehet menni gyönyörködni a szép kilátásban. Számomra azonban
zavaró volt, hogy amikor az udvarra néztem, ronda vaslétra, drótkötelek,
antenna, és még csúnyább kémények vonták el figyelmem..

 

Az udvar déli fala..

Ez pedig a kaputorony alapja fentről. Valaha itt kettős farkasverem,
felvonóhíd is volt..

 

Miután kinézelődtük magunkat, elindultunk le a várból..

A vár körül sétálva próbáltuk felfedezni az egykori külső fal nyomait
is, de csak nagyon gyér maradványokat találtunk..

Forrás: https://varak.hu/

Pedig, mint az alaprajzon is látható, csaknem száz méter hosszú, ötven
méter széles elipszis formában fal vette körül a ma is álló belső várat..

Forrás: https://varak.hu/

Amiből mára csak annyi maradt, amit a légi fotón is láthatunk..

Forrás: https://varak.hu/

A Gesztesi vár története:

A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.

A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.
A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő műlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.
Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. Jelenleg a belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemel, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak.

Leírása:

A mai Várgesztes községtől északra elterülő Gesztesi vár helyén először a Vértes hegység egyik vadászkastélya állhatott, és csak a XV. század vége felé szolgálhatott várként megerősített formájában.
A vár két részből: egy külső várfalból, és egy ahhoz kapcsolódó négyzet alakú toronyból és egy belső várból és a külső várfal és a belső vár közt levő várudvarból állt.
A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elrendezéssel; az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.
A feltárásokkor végzett vizsgálatok szerint a vár és a hozzá tartozó védelmi rendszer építése négy korszakra bontható:
- Először csak a megerősített vadászkastély állt.
- Majd Zsigmond király korában (XIV. század) átépítették. Ekkor épült meg a belső vár második emelete.
- 1543 és 1558 között a vár bejáratát erősítették meg, és a pilléreken álló felvonóhídhoz két "farkasvermet" is építettek.
- Később, mikor a vár török uralom alá került a törökök kazamatzasort építettek a belső vár bejárata és a nyugati torony közötti szakaszon. Ekkor épülhetett a külső homlokzathoz toldott több kemence és a déli homlokzathoz csatlakozó torony is.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Gesztesi_v%C3%A1r
További link a vár építés történetéről:
https://varak.hu/