2011. január 20., csütörtök

Pannonhalma

Győrtől délre, mintegy 20 km-re találjuk Pannonhalma települést.
E falu mellett emelkedik a 282 méter magas Szent Márton hegy,
melynek tetején épült az Apátság. Történelme egészen Géza fejedelem
korára nyúlik vissza. Ő telepített ide először Bencés szerzeteseket.
A 996 táján elkezdett kolostor építkezést István király idejében
fejezték be. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal a Bencéseké
ez az apátság. Az erődített kolostor a török időkben végvári szerepet
is betöltött, többször gazdát cserélt, leégett, majd újra épült.
Látogatásunkkor először a domb alatt terülő faluban álltunk meg,
hogy egy fotót készítsünk az Apátságról..


Itt fedeztük fel az egykori Szent Márton vár úgynevezett Tarisznyavárának

emlékére kiállított táblát..


Ami ennek a kis erődnek a megmaradt bástyafalára van kihelyezve..



Percekkel később már az Apátság kapujában álltunk..



Ezzel szemben van kiállítva ez a dombormű, amelyen különböző

városok innen mért távolságát jelölik..


Az Apátságot csak csoportosan, vezetéssel lehet látogatni, némi belépő

kifizetése után. A bejárati kapu már belülről..


Rövid séta után ott álltunk az 55 méter magas harangtorony előtt..



Itt van a bazilika főbejárata, fölötte gyönyörű mozaikkép..



Szép kilátás nyílik innen a domb alatt elterülő tájra..



Mivel sajnos mi késő délután értünk ide, a templomba már nem engedtek

be. Így a bazilika mellett egy kis sikátoron át vezettek tovább..


Egy szép szobor a sikátorban..



És csakhamar beléptünk a páratlan szépségű könyvtárba..



Itt közel 300 000 könyvet tárolnak..



Egy muzeális értékű földgömb a könyvtárban..



És egy makett ami azokat az időket idézi, amikor még két harangtornya
volt az Apátságnak..


A könyvtárból egy múzeumba vezettek minket, ahol tiltva volt a fotózás.

Így a következő képem már újra kint készült a szabadban. Tettünk egy
sétát az apátság körül is..


A magas falak a végvári korszakot idézik..



Az Apátság parkjában sétálva megnéztük a Milleniumi emlékművet..



És azt a kis kápolnát, aminek pincéje temetkezési helyül szolgál..


Az apátságnak saját borászata, és szőlője is van..


Itt ért véget Pannonhalmi sétánk. Végül íme az erődített apátság
alaprajza..
Forrás: https://varak.hu/



Valahogy így nézhetett ki a középkorban a várként funkcionálló
kolostor..
Forrás: https://varak.hu/



És így néz ki ma a levegőből..
Forrás: https://pannonhalmifoapatsag.hu/



Pannonhalma története:
A pannonhalmi bencés monostort már építésének elsõ idejében kõfallal vették körül, melynek alaprajzi elrendezése nem ismeretes. A vár késõbbi alakját G. Turco 1569.évi felmérésébõl ismerjük, amely szerint ez idõben kettõs kõfallal, a külsõ védõöv hat ötszögû kis alapterületû külsõ toronnyal és egy négyszögletes kaputoronnyal, az elõtte levõ híddal rendelkezett. Az egész várat árok vette körül. A belsõ és külsõ övezõ falak között 10 m széles falszoros húzódott. A külsõfalat 1 m falvastagságú két ötszögû torony védte, ami újabb, valószínûleg 1850. év körüli építkezés eredménye. Egy 1859. évi rajz szerint mintegy 2 m vastag fal eredeti, a többi helyen vékonyabb. Kivételt képez a két sarka, ahol 2,5 m vastag falai vannak, amelyek közül az északi sarok ötszögû alaprajzáról a vár öregtornyára lehet következtetni.
Az elsõ bencések, akik Géza fejedelem hívására 996-ban jöttek Magyarországra, Pannónia nevû kis falu felett emelkedõ és a középkorban Szent Márton hegyének nevezett 282 m magas dombon telepedtek le.
A Géza korábban megindult kolostorépítkezést I. István király fejezte be. Ezek az épületek azonban idõközben elpusztultak, de feltehetõen ennek köveit is felhasználták az átépítések során. A kolostor élére 1241-ben Oros vagy Urias apát került, aki az újjáépítéseket megkezdte, de befejezni már nem tudta. A hagyomány szerint 1241-ben mintegy 40 szerzetes védte meg sikerrel a kolostort. Késõbb II. Ulászló foglalta le maga számára Pannonhalmát, melyet 1500 elején Tolnai Máté deáknak adományozott.
A török közeledtére végvár lett, védõmûveit azonban csak ideiglenes jelleggel építették ki. A vár többször volt török kézen, falai az ostromok és az anyagiak hiányában állandóan romlottak. Az õrség gondatlansága miatt 1575-ben tûz ütött ki a várban, aminek következtében a templom tetõzete és a lakóházak nagy része leégett. A helyreállítási munkálatokat Suess Orbán vezetésével végezték el.
A bencések 1586-ban a kolostorból elmenekültek és az elhanyagolt vár világi kapitányok kezére került. Pannonhalmát 1594-ben Szinán pasa szállta meg, de 1597-ben Miksa fõherceg vezére, Brestein ötezer katonával visszafoglalta. A zsitvatoroki béke után egyházi vezetés kezébe került vissza az apátság, ahol 1638 után újra a bencéseket találjuk.
A század végén 1683-ban megint elfoglalta a török, de rövid idõ után ismét a bencéseké, akik igyekeztek a lerombolt falakat helyreállíttatni. Karbert Egyed fõapát 1699 õszén újjáépítette a romladozó palánkot, a hétszögûre kiépített várfalakon belül megépítette az ágyútornyot és a belsõ munkálatokat is elvégeztette.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc érzelmû rendtársak Karbertet elfogták, bebörtönözték, s rövidesen meghalt. A kuruc kapitányból bencés fõapáttá lett Sajghó Benedek (1722-1768) idején kezdõdött meg a kolostor barokk kiépítése a gyõri karmelita templom tervezõjének, Witwer Márton szerzetesnek vezetésével.
II. József király 1786-ban több szerzetesrenddel együtt a bencés rendet is feloszlatta. Az I. Ferenc király által 1801-ben újra visszaállított rend kezére került vissza az apátság, amely kiépítését új tervek alapján kezdték meg elõbb Engel Ferenc, majd Páckh János vezetésével. Ekkor készült a templom új tornya is. Kruesz Krizosztom fõapát 1862-ben Stornó Ferencet bízta meg a székesegyház helyreállítási terének elkészítésével, aki 1868-ban a munkálatokat is megkezdte, és kisebb megszakításokkal 1886-ig végezte. A század végére megépült a kolostor lépcsõháza, a Kálvária helyén a Millenniumi Emlékmû, mely utóbbi késõbb megsemmisült.
Az 1940-es esztendõben megkezdõdött újabb nagy építkezések során elkészült a 250 bentlakásos diákra tervezett gimnázium és a nevelõotthon, melyeket 1943-ban adta át rendeltetésének. A felszabadulás után 1961-1962-ben az Országos Mûemléki Felügyelõség végzett helyreállítási munkálatokat Sedlmayr János építész vezetésével.

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

1 megjegyzés: