2011. július 22., péntek

Szögliget- Szádvár

Már régóta terveztem Szádvár meglátogatását, de valahogy
mindig kimaradt előző kirándulásaimból. Most azonban
végre eljutottunk ide is. Szögliget északi oldalán vezet egy kis
út a 460 méter magas várhegy lábához. Itt volt a végállomás
autónk számára, mert innen már csak gyalogosan lehet az
utunkat folytatni fel a romokhoz...
De ezt senki nem bánta, mert a gyönyörű erdő kárpótolt a kis fáradságért.
Nem beszélve arról, hogy már az erdőben is találtunk érdekes látnivalót..
Hajdan a várhoz vezető szekérúton a hegyre kapaszkodó szekerek kerekei
mindig ugyan abban a nyomban járva, a sziklákba is szabályos vályatot
koptattak ki, melynek nyomai napjainkban is felfedezhetők..
A mintegy fél órás séta jutalma volt, amikor megpillantottuk az
első falmaradványokat..
A már nem létező várkapun át a külsővár udvarára érkeztünk..
Egy lőrés a külső-vár falán..
Ez az erőd nincs halálra ítélve.. Lelkes várvédő csapat jár ide 
rendszeresen, hogy lehetőségeikhez mérten a helyreállításán,
megóvásán dolgozzon. Ennek bizonyítékai lépten-nyomon felbukkantak..
Bizony van még dolguk bőven.. Sajnos a várnak csak töredékei maradtak..
De épülnek már a falak..:)
Talán ez volt a külső-vár ciszternája..
A Lisztes-bástya védte a középső-vár kapuját..
Sajnos az erősség többi részét szinte teljesen a hatalmában tartja az erdő..
A fák gyökerei pedig évről-évre csak pusztítják az omladozó
falakat..


Az egykori Lakatos-bástya maradványa..
Éppen a Kerek-bástyán sétáltunk..
Amikor találkoztunk a vár mai lakói közül egyel..


A fák között sétálva találtunk rá a belsővár kapujának maradványaira.
Ezen a falcsonkon helyezték el a vár emléktábláját..
Ezt a faldarabot Írisz (az én kicsi Párom) Bagoly-fejnek nevezte el.
Senki ne kérdezze tőlem miért.:)
A falmaradványokon itt-ott még felfedezhetők az egykori vakolat
nyomai is..


Az úgynevezett Csonka-bástya..
Ami már a nyugati várudvart védte. Ezen az udvaron található
a Sybilla-pince.. már ami megmaradt belőle..


Ez pedig már az erődítmény déli oldala a Veres-bástyáról nézve..
Gyönyörű kilátás nyílik a völgyre, mely mögött ott lapul Szögliget
falucska is..
Lőrés az Új bástya oldalán..
A természet ostromával küszködő falak..
Mellyek előtt én is lencse végre kerültem..
Az Új-bástya keleti oldala..
A vár területén lévő legnagyobb egybefüggő falmaradvány a belső-vár
keleti fala volt valamikor..
Ez a fal ismereteim szerint egyben a Porkoláb-ház fala is volt..
Egy újabb várat hódítottunk meg.. (Én a Lisztes bástya falán)
Végül a közel egy hektáros területű erőd alaprajza..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
És egy légi felvétel az erdő fogságában rejtőző romokról..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php






Szádvár rövid története:
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik. E korai erősség a feltételezések szerint valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állt, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori védőművekre.

A XIV. század elején a területet a nagyhatalmú zempléni tartományúr, Aba Amadé nádorispán serege szállta meg, akitől csak Károly Róbert király tudta visszafoglalni 1319-ben. Lehetséges, hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, így helyette a völgy északi oldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára. Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, mígnem 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király az őt a trónra juttató bárók közül Bebek Györgynek adományozta.

A XV. század közepén a Felvidéket tartósan megszálló, harcedzett cseh huszitákkal szövetséges Peter Komorowsky lengyel rablólovag kerítette hatalmába a várat, és innen fosztogatta a környező vidék népeit. Később ismét a Bebek családé. (Bebek György a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni anarchikus időszakban – sok más főnemeshez hasonlóan - mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért birtokadományban.) Ekkoriban nyerte el végleges formáját a hegy fennsíkját teljesen elfoglaló kővár, amely négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyak feljuttatására a meredek északi hegyoldalon kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer mozgatott.

A pártoskodó főúr megfékezésére 1567 január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány vette ostrom alá a várat, amit férje távollétében Patócsy Zsófia úrnő védelmezett a helyőrség élén. A korabeli krónikák szerint négynapi erős ágyúzás után Szádvár falai súlyosan megrongálódtak, ezért a gyalogsági roham megindítása előtt - szabad elvonulás fejében – a védők a vár feladására kényszerültek.

A XVII. század végére elvesztette hadi fontosságát, a hódító törökök idáig már nem jutottak el. Az utolsó katonai események a Thököly-féle kuruc hadjáratok alatt zajlottak le falai között, a várat elfoglaló felkelőknek még sikerült ugyan Sobieski János lengyel király katonáit visszaverniük, ám később Caprara tábornok császári csapatainak már nem tudtak ellenállni. 1686-ban Bécsben döntés született „Szádvár elrontásáról”, a falakat aláaknázták és felrobbantották.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Szádvár

2011. július 13., szerda

Szendrő vára

Edelénytől északra mintegy 15 km-re találtunk rá erre
a kis településre, ahol egykoron több várat is építettek.
Az úgynevezett Német vár, és az alsó vár a mai település
területén álltak, és mára szinte nyomuk sem maradt. 
A városka mellett álló magaslat tetején álló Felső várból
sem maradt sok az utókorra, de egy sétát azért megér, ha
valaki épp erre jár. Ahogy a magaslat tetejére értünk, először
egy kis dombot fedeztünk fel, mely láthatóan nem természetes
képződmény..

Valójában itt már az egykori vár területén álltunk, és a kis domb ennek
a központi épületét rejti magában..

Erről csak akkor bizonyosodtunk meg, mikor a domb tetejére kapaszkodtunk..

Ennek alapjait ugyanis feltárták valamikor a közelmúltban..

Számomra nem derült ki, hogy egy lakótorony, vagy esetleg templom
állt itt..

A központi épület körül még fellelhetők valamilyen épületek alapjai
a kis platón...

A valaha öt olasz-bástyával erősített várnak mára csak a dél-keleti
bástyájából maradt valamicske felismerhető rom..

Az akkori szokás szerint ezeket a bástyákat olasz, un. füles
bástyáknak építették..

A dél-keleti bástya megmaradt falai..

Jó lenne, ha valamennyire helyre hoznák az utókor számára..

Mert láthatólag itt még csak feltárási, de nem állag megóvási munkák
folytak..

Csak reménykedem, hogy egyszer az egész vár területe feltárásra kerül,
az ide látogatók örömére..

Erre a reményre adnak okot a viszonylag friss ásatási nyomok is..

Abban a reményben búcsúztunk a vártól, hogy talán mikor legközelebb
erre járunk, már többet láthatunk belőle.. Végül az egykori vár
alaprajza..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

És egy légi fotó a mai állapotáról..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

A közelben lévő várakat is érdemes felkeresni!



Szendrő várának története:
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Szendrőt 1312-ben említik először, mint Szalonnával határos falut. Nevét Szend nevű birtokosáról kapta.

Itt épült a 14. században a megye első kővára, mely a török hódoltság idején végvár volt. A középkori szendrői várral kapcsolatban számos nyitott kérdés vár megválaszolásra. A 14. század közepén a vár királyi tulajdonban volt. Nem tudni, hogy ezt a várat az Anjouk építették-e, vagy egy korábban megépített magánvárat szerzett meg az uralkodó. Ez a vár nem a későbbi felső vár helyén, azaz a Várhegyen keresendő: a régészek szerint valószínűleg a 16. századi Bebek-vár (alsó vár) helyén, a mostani főtértől északra állt. Később ennek helyére is kastélyt épített a Csáky család — ez azonban nem azonos a főtértől délre álló, mára szépen felújított Csáky-kastéllyal. A szendrői vár a 16. században végvárrá vált. Amikor tulajdonosa, Bebek György 1563-ban a füleki bég fogságába esett, a kassai főparancsnok attól tartott, hogy a török váltságdíj gyanánt elfoglalja a várat, ezért császári katonaságot telepített Szendrőbe a korábbi egri hős, Zolthay István vezetésével.

Az 1577-ik évi bécsi Haditanács egy új szendrői erősség, a Német-vár építéséről rendelkezett, amely palánkvárként épült meg a Bódva ágai által körülvéve. Az erősség építésének idején Szendrő a Kassai főkapitányságon belül külön várkörzet központjaként funkcionált, alá tartozott többek között Szádvár, Krasznahorka, Balog vára is. Érdekességként megjegyzendő, hogy innen indult a Rákóczi család felemelkedése is, Rákóczi Zsigmond későbbi fejedelem előbb lovastiszt, majd a szendrői magyar helyőrség vezetője, végül várkapitányként 1588-ban tette át székhelyét Egerbe.

Eger eleste után (1596) Szendrő vára még közelebb került a török veszélyhez. A település megnövekedett jelentőségét mutatja, hogy a 16. században Gömör vármegye, majd 1612-től Borsod vármegye közgyűléseit Szendrőn tartották.

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem felvidéki hadjárata során elfoglalja Szendrőt, de néhány hét múlva a császári seregek visszafoglalják és erős őrséget helyeznek el benne. Szendrőt 1645-ben ismét körülzárják az erdélyi egységek, az alsó várat elfoglalják, de a felső vár ellenállt. Az ostromlók elfoglalták a felső vár kútját, így az ostromlottak víz nélkül maradtak. Az erdélyiek már a rohamot fontolgatták, amikor elfogtak egy az ostromlott várból Murányba levelet vivő német muskétást. Kiderült, hogy a német kapitány felkészült az ostromra, álcázott puskaporos hordókat ásatott a rohamozók útjába. Az elbizonytalanodott erdélyieket az időközben megérkező császári felmentő csapatok megtámadták és elzavarták. 1652-ben 86 német gyalogos, 103 hajdú, 557 huszár, 10 tüzér és 4 rendkívüli besorolású katona teljesített szolgálatot Szendrőn. 1661-ben Montecuccoli tábornok Szendrőre érkezett húszezer emberrel. 1664-ben a szendrői hadimustrán ötezer ember jelent meg. 1683-ban Sobieski János lengyel király megszállt Szendrőn. 1685-ben a szendrőiek, több labanc várral összefogva felégették az akkor kuruc kézen lévő Ónodot. A szendrői kapitány megtámadta Miskolcot is.

1702-ben a vár a lebontandó várak listájára került. A vár utolsó parancsnoka Alfons Malvezzi gróf. 1704-ben a vár a kurucok kezére került, a szendrői őrségből mindazok, akik nem akartak II. Rákóczi Ferenchez átállni, könnyű fegyvereikkel, kibontott lobogóval és dobszóval elvonultak a lengyel határhoz. Mivel a vár elveszítette stratégiai szerepet 1707-ben II. Rákóczi Ferenc felrobbantatta a várat.

Szendrő 1544-től mezőváros volt, 1578-tól Szendrő várában tartották Gömör vármegye közgyűléseit, mely ettől kezdve a vármegye székhelye lett. 1613 és 1660 közt Borsod vármegye székhelye, 1615 és 1930 közt a szendrői járás székhelye. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a török uralom miatt önállóságát teljesen elvesztett Csongrád vármegyét 1647-ben közigazgatásilag Borsod vármegyével egyesítették, 1649. január 19-én a Szendrő városban egybegyűlt pecsételő széket Borsod és Csongrád vármegyék együttesen tartották, tehát egy harmadik vármegye, Csongrád megye közigazgatási székhelye is volt a város.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Szendrő

2011. július 11., hétfő

Torna vára (Szlovákia)

A Magyar határtól néhány kilométerre, egy 375 méter magas
hegy tetején áll a még romjaiban is impozáns vár. Zsigmond
király adott engedélyt az építésére a 14. század második felében.
A hegy tövében, egy étterem parkolójában kellett az autónkat
hátra hagyni, hogy aztán egy kiadós sétával, felkapaszkodjunk
a romokhoz...
A vár nyugati oldalán értünk a hegy tetejére. Itt egy hatalmas, 3méter
vastag falú rondella védte a bejáratot..
A bástya lőréseiből pusztító ágyútűzzel fogadhatták a nyugati lankás
oldalon érkező ostromlókat..
Hozzá értők szerint ez egy árnyékszék lehetett..
 Az Öreg-torony mellett volt egykor a felső vár kapuja, ami sajnos
már teljesen elpusztult..
Mögöttem az Öreg-torony csonkja..
 Innen a felső várudvar felé sétáltunk tovább. A déli nagy rondella 
volt a következő célunk..
Innen gyönyörű a kilátás a nyugati bástyára, és a vár alatti völgyre..
 A vár keleti oldalán állt egykor a több emeletes palota, aminek ma
már sajnos csak egy fala küszködik az idővel..
Ez az Öreg torony keleti oldalról...
Sajnos a vár mostani gazdái nem sokat törődnek a mindent elborító
aljnövényzettel..


Úgy gondoltam megörökíttetem magam a palota még álló fala előtt..


Mert sajnos könnyen lehet, hogy egy- két éven belül ezek a boltívek
már nem léteznek többé..


Már most is csak a csoda tartja őket fenn.. a palota alatt boltíves
pince volt..


Ez pedig az Észak-keleti kisrondella..
Mögötte egy másik boltíves pince maradványai..
Még a pince szűk lejárata is megmaradt..
Vajon mit szólna a néhai Tornai család, ha így látnák egykor dicső
várukat?
Vagy a nagy nevű Bebek család, mit gondolna a vár mostani gazdáiról,
ha látná mostani állapotában?
Bár ősi falai néhol még őrzik eredeti vakolatukat is..
A trianoni döntés hatására ez a vár is, a gyönyörű környezetével együtt
egy más ország részévé vált, amely ország nem becsüli a mi értékeinket.
Ezért nincs sok esélye ennek a romnak sem a fennmaradásra..
A hegy lábánál lévő parkolóban búcsúztunk Torna várától..
A vártól, amely valaha gyönyörű ékköve volt hazánknak..
Végül a vár alaprajza..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
König Frigyes vázlatai az erődítményről..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
És egy légi fotó a vár mai állapotáról..






Torna várának története:
Az Árpád-házi királyok idején még Tornagörgő településen állt a királyi uradalom székhelye, mely az őt kiszolgáló birtokok magánkézbe való adományozásával egyre szegényebb lett. 1357-ből származik az, az oklevél, melyben Luxemburgi Zsigmond király engedélyt adott a Tekes nemzetséghez tartozó Egyed előkelőnek és testvéreinek, hogy a tulajdonukban lévő Torna mezővárosa feletti kopár hegyen maguknak várat építhessenek. Az új kővár szolgált a következő évtizedekben földesúri birtokközpontként szállásul a Tornai nemesi famíliának. 1406-ban fiú utód hátrahagyása nélkül kihalt a család, ezért a várbirtok visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. Rövid ideig a lengyel Moscic báró zálogát képezte, majd 1409-től más uradalmakért cserében özdögei Besenyő Pál és berencsi {Tornai} István nemes urak tulajdonába került át. Ez utóbbi felvette a Tornai családnevet, így ő lett a második Tornai família megalapítója. 1435 végén – Pál bán fia, Miklós halála után az uralkodó – jogellenesen – lefoglaltatta, és a nádorispánnal magának ítéltette oda a birtokot. Zsigmond rövidesen a feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adta át, kitől 1438-ban az új király, Habsburg Albert elkobozta és jogos tulajdonosának, Tornai István bárónak adatta vissza. Az 1440-es esztendőkben állandó fegyveres háborúskodás zajlott Tornai Szilveszter földesúr és a közeli Jászó prépostságát megszállva tartó cseh husziták között, melynek során 1453-ban még a várát is megostromolták, mely támadásukat csak nagy nehézségekkel sikerült visszavernie. 1476-tól a korszak leghatalmasabb főnemesi famíliája a Bebek család szerezte meg. A törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni belháborús időkben Bebek György báró a két király közül annak a pártjára állt, aki nagyobb adományt ígért neki. 1566-ban éppen az erdélyi János Zsigmond-párti volt, mikor is Habsburg Ferdinánd király serege megostromolta és elfoglalta a főúr hatalmában lévő Krasznahorka, Szendrő, Pelsőc, Szádvár és Torna várait. A tornai várbirtokot rövidesen a Mágóchy és a Káthay famíliák kapták adományul. Maga az erősség, bár tulajdonosai igyekeztek fejleszteni a korszerűbb, ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelően, már nem számított nagyobb hadászati fontosságú helynek, sorsa a Felvidék kulcsának tekintett, közeli Kassa városának urától függött. Így 1605-ben Bocskai István felkelő hajdúi, majd 1619 – 1626 között Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai előtt nyitott kaput a kis létszámú helyőrség. Mivel idáig nem ért el a török hódoltság, a hadi krónikák a Habsburg császári ház elleni felkelések során említették meg Torna várát és az érte folyt véres csatákat. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésbe keveredett Káthay famíliától elkobzott erődítménybe császári zsoldosok vonultak be, kiktől 1675-ben bujdosók foglalták el. Strassaldó császári generális, kassai főkapitány katonasága azonban még az ősz folyamán visszafoglalta. Három esztendő múltán, mikor Teleki Mihály erdélyi kancellár serege a vár alá érkezett, az őrség magyar katonái felkoncolták a német zsoldosokat és átadták az erdélyieknek a posztot. Egy korabeli feljegyzés szerint rövidesen idevonuló Schultz császári generális csapatai harc nélkül szállták meg a kurucok által kiürített várat, amit a bevonuló Habsburg fegyveresek puskaporral több helyen is felrobbantottak. Az így használhatatlanná tett Torna várát többé nem említették meg a hadi krónikák lapjain. Egy 2001-es terepbejárás felmérése szerint a várrom területéről kiirtották az addig mindent elborító bozótot, de a régészeti feltárására és restaurálására még nem tettek előkészületeket...
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php