2012. augusztus 31., péntek

Matrica castelluma, Százhalombatta

Nemrégiben egy a rendőrség invitálására Százhalombattára voltam hivatalos.
Gondoltam összekötöm a kellemest a kötelezővel, és magammal vittem a 
fényképező gépemet is. Így a hivatalos ügyem végeztével elindultam a kis
privát időutazásomra a Római kor idejére. Célom nem más, mint az egykori
Matrica castelluma, a római erőd volt. Nem ördöngösség megtalálni, a város
déli szélén kell keresni. A városból kivezető Fogoly utcán kell végig haladni,
át egy kis patak felett, a csónakházakon is túl úgy kétszáz métert. Itt az egyre
keskenyebb aszfaltos út enyhén balra kanyarodik. Na ez az a pont, ahol épp 
a kanyarulatban egy kis földút indul balra a Duna felé. Innen gyalogosan
hamarosan megpillantottam a földsáncot...


Ez a sánc arról árulkodik, hogy megérkeztem célomhoz. Ezen a helyen terült el
a katonai tábor, melyet először fából, földből építettek, de a későbbi időkben
kőből építették át. A 90-145 centi vastag kőfalakat, kettős vizesárokkal is 
erősítették...


A szabályos téglalap alaprajzú tábor az ásatások szerint kb. 150x170 méter
kiterjedésű lehetett.. négy sarkán egy-egy toronnyal..


Ehhez persze szükség van némi képzelő erőre, mert sajnos mindebből mára
már szinte semmi sem látható, a mély árkok kivételével..


Miután a Rómaiak kénytelen-kelletlen távoztak, a tábor nem maradt gazdátlan.
Különböző népcsoportok lakták, a hunoktól az avarokig, mígnem megérkeztünk
mi magyarok is. Itt állt egykoron a Baté-nek nevezett falu is, aminek templomát
épp az egykori erőd köveiből építettek...


Sajnos már ez a templom is csak emlék csupán. Helyét egy emléktábla, és egy
nagy kereszt jelöli..


Csupán az érdekesség kedvéért említem meg, hogy ez a terület bele tartozott
Árpád vezér birtokaiba. Sőt azt sem lehet kizárni, hogy maga a Fejedelem is
megfordult itt...


Ugyanakkor nagyon nagy a valószínűsége, hogy a ma látható sáncok és árkok
csak egy része származik a római korból...


Ugyanis 1809-ben nagyszabású munkálatok folytak itt. Új földsáncok, és
bástyák épültek, melyek nagyrészt tönkretették az eredeti erődítmény sáncait,
árkait..


Az egyik bokor tövében találtam néhány követ... Ki tudja, talán ennyi maradt
az egykori Castellum falaiból...


Persze az ásatások során számos értékes lelet került elő. Ilyen például ez a római
díszedény...


Egy oltárkő "Matrica" felirattal...


Vagy például ez az üveg kancsó....


Az erődtől északra néhány száz méterre egy kis patak partján tárták fel a rómaiak
által épített fürdőházat is.. Természetesen ha már itt jártam, ezt is meg kellett néznem.


Közvetlen a Duna mellett, talán ötven méterre állnak az alapfalai..


Az egykori épület egyik fele szabadon...


Míg a másik fele egy írtó ronda bádog tető alatt van. Számomra nemvilágos,
miért volt szükség így elcsúfítani, de biztosan megvan a magyarázat rá..


A két helyiség közötti elválasztó fal alatt valamiféle nyílás volt.. bár tudnám,
mi célt szolgált! 


Mivel sajnos nem találtam leírást a fürdőről, nem tudom mi célt szolgáltak a
félköríves alaprajzú helységek..


Pedig volt az északi oldalon kettő, és a keleti oldalon egy harmadik is..


Az meg végképp rejtély számomra, hogy ez a nyílás milyen szerepet játszott...


Megfordult a fejemben, akár ki lehetett volna tenni egy táblát a fürdő alaprajzával,
amin akár jelölni lehetett volna hogy melyik helység mi célt szolgált.. akkor talán
a magamfajta erre tévedő nézelődő is tudná, hogy épp mit is lát... De erre 
úgy látszik már nem volt pénz, csak a "remek" bádogtetőre...


A fürdő déli oldala mögött folydogált a kis patak.. Ide vezették el az elhasznált
vizet.. Az erre a célra kialakított csatorna még jól felismerhető...


A kis patak pedig percek alatt a Dunába vezette a "szennyvizet"...


És itt éreztem úgy, hogy már újat nem láthatok, ideje búcsút vennem a fürdőháztól..


Az alábbi térképen látható a római kori erődrendszer a Dunántúlon, az egykori 
hadiutakkal. Piros karikában a Matrica castelluma látható...
Forrás:http://www.ripapannonica.hu/magyar/keptar.php


Végül még egy térkép a Duna mentén húzódó erődrendszerről...




Néhány szó a római erődről...
Forrás: http://www.ripapannonica.hu/magyar/keptar.php


A 150x170 m2 alapterületű, négyszögletes tábor a város déli határában, Dunafüreden állt. Területén többször is, legutóbb 1993-ban végeztek feltárásokat. Védműveit vizesárkok és tornyokkal megerősített vastag fal képezte.
Az ásatások tanúsága szerint eredetileg fából és földből az I. század második felében emelt erődöt a II. század elején kőbe építették át. A táborfal vastagsága 90x145 cm között váltakozott, előtte kettős vizesárok rendszer húzódott. A szabályos téglalap alakú tábor rövidebb oldalával, az ún. praetoria fronttal nézett a Duna felé. A két hosszanti, ún. principalis oldal mintegy 170 m hosszú volt. Mindegyik oldalon két torony közé zárt kapu helyezkedett el. A főkapu, a porta praetoria az ellenség felőli, dunai oldalon volt, vele szemben a hátsó oldalon a decumana fronton aporta decumana található.
Az észak-déli irányú limesút, mely a táboron haladt keresztül a porta principalis sinistran lépett be észak felől a táborba, s a via principalis - a főutca - a déli kapun, a porta principalis dextran keresztül hagyta el azt. A tábor belsejében derékszögű utcahálózat mentén helyezkedtek el a különböző épületek, így középen, a két főútvonal, a via principalis és a via praetoria találkozásánál a principia, a parancsnokság épülete. Itt őrizték a csapat jelvényeit, a hadipénztárt, s itt volt a tábor szentélye, ahol a császárok és istenek szobrai álltak. A principia körül meghatározott rendben a legénység laktanyaépületei, raktárak, műhelyek, istállók és egyéb épületek helyezkedtek el. A tábor egy része a napóleoni háborúk idején emelt földsánc építésekor elpusztult.
Egyes képek, és az erőd leírásának forrása: