Korpona városfalai

A Honti határátkelőtől északra haladva az E77-es úton
mintegy 40 km-re érünk Korpona városába. Kis csendes város ez,
noha valaha fontos események színhelye volt, nagy nevek fordultak 
meg falai között. Azon falak között, amikből napjainkra alig maradt
fenn valami. Annyi azért maradt, hogy érdemes legyen egy sétát 
tenni a sok évszázados erődítés maradványai mellett. A magas falakkal
körülvett város nyugati oldalán egy templomerőd állott, melynek
a Kaputornya napjainkban is szép, épségben áll...

A templomerőd sajnos már nem létezik, a kaputorony mellett már
csak az egykori erőd DNY-i tornya árulkodik a védmű létéről..

Igen, sajnos teljesen körbeépítették ezt a tornyot is. Nem volt
szerencsésebb a városfal sem. A még fennmaradt részei többnyire
házak falát képezi, vagy épp kerítésként szolgál napjainkban..

De mielőtt a legépebben fennmaradt falszakaszt vettük  volna célba,
tettünk egy sétát a templomerőd belsejében is...

Gyönyörű, csendes, meghitt.. ha Korponán jársz, ide feltétlenül
térj be!

A templomerőd nyugati oldalán temető terül el. Itt is tettünk egy
rövid sétát, miután megpillantottuk ezt a kissé viharverten is
gyönyörű sírboltot...

Nem derült ki számomra, hogy valami neves személyiség, vagy csak
egy jómódú helyi polgár nyugszik e benne. Sőt, még az sem kizárt,
hogy nem is sírbolt, hanem ravatalozó volt egykor.. nem tudom.

A temetői kitérő után célba vettük a városfalak leginkább épségben
maradt részeit..

A fal egyik oldalán házak...

Míg a másik oldalán egy csendes park húzódik.. 

A talán száz méternyi falszakasz végén elérkeztünk a városerődítés
egyetlen megmaradt nagy bástyájához, ami a város DNY-i sarkát
képezte..

Több méter magas falaival szinte teljes épségében áll ma is..

1554-ben a város őrsége négyszáz lovasból, és 189 gyalogosból állt.
talán soknak tűnik, de ha belegondolunk, hogy ennek az őrségnek egy
egész város falait kellett védenie, nos szerintem nem jelentett valami
hatékony véderőt..

Ez volt az egyik legnagyobb, de ezen kívül négy bástya, és a templomerőd
erősítette a több száz méternyi városfal védelmét. Bizony erre a feladatra
nem lehetett elegendő az a néhány száz fős helyőrség. Legalábbis komoly
támadás kivédésére nem..

A bástya déli oldala..

A városfal innen keleti irányba halad tovább, azonban már egyre inkább
eltűnik a fal mellé épült házak között..

Ezen a szakaszon már mindkét oldalához hozzáépítettek...

Még egy utolsó pont, ahol érintkezni lehet a városfallal. Egy kiskapu
számára szabadon hagyták. Hogy ez az átjáró mikor készült, rejtély
a számomra..

Az aprócska kapun természetesen mi is beléptünk az egykori város
területére..

Ahol bepillantást nyerhettünk a DNY-i bástya belsejébe..

A városfal további maradványai is állnak még, de leginkább udvarokban
kertekben lehetne látni őket. Mi itt feladtuk további keresésüket, hisz
a leglátványosabb részei kielégítették kíváncsiságunkat. Mivel későre is
járt, így egy fagyizás után tovább indultunk hát, búcsút véve Korpona
városától. Sajnos nem találtam megfelelő légi felvételt, így egy régi 
fotóval fejezem be..

Forrás: https://varak.hu/

és természetesen a városfalak alaprajza...

Forrás: https://varak.hu/

Korpona rövid története:

A tatárjárás után épült az akkor már álló templom köré az első kisebb erődítés. 1342-ben a városok sorában említik Korponát. Ekkor már álltak a városfalak is.

Zsigmond király a várost 1424-ben Borbála királynénak ajándékozta. 
1439-ben elfoglalták a huszita hadak. Ezek elűzése után 1467-ben Mátyás király felmentette Korponát az adófizetés alól, amivel módot adott az erődítések kijavítására.
1522-ben Lajos király Mária királynénak adományozta a várost, amelyet 1546-ban Balassa Menyhért hadai ostromoltak meg, különösen sok kárt téva a templomerődben.
1552-ben Ferdinánd király magához váltotta Korponát, hogy az előrenyomuló török ellen megerősítse.
Kijavították a falakat és megépítették a külső palánkvárat.
1554-ben a város őrsége 400 lovasból és 189 gyalogosból állott.
Korpona 1605-ben megnyitotta kapuit Bocskay hadai előtt. Itt tartották meg a nevezetes országgyűlést, amely a következő évben megkötött bécsi béke pontjait megállapította. Itt kelt a hajdúk nagy szabadságlevele és itt fogadta a fejedelem a lengyel és a török követségeket.
1607-ben ismét a császáriak kezén van a város, amelyet 1619-ben Bethlen Gábor szállt meg.
Bethlen visszavonulása után Korpona 60 évre császári város, amelyet 1645-ben rövid időre Rákóczi György uralma szakított meg.
1682-83-ban Thököly hadai foglalták el a várost, majd rövid időre Sobieski hadai időztek itt Bécs alól visszatérőben. 1686 után megszűnik Korpona jelentősége. 1701-ben feloszlatják a helyőrséget.
A rákóczi szabadságharc alatt a Korponát nyílt városnak tekintették, amelybe Ocskay László ellenállás nélkül vonult be. A kurucok 1708-ban ürítették ki a várost, amelyet Andrássy György ekkor felgyújtott.
A várostól délkeletre levő dombra épült 1553 és 1556 között a Tarisznayavár nevű őrtorony, amely ma is épen áll. A városfalak maradványait már csak helyenként, többnyire házak falába építve láthatjuk. A legjobban megmaradt védmű a városfal délnyugati bástyája. A templomerőd délnyugati tornya és a kaputorony épen áll. 

Forrás:https://varak.hu/