2014. június 29., vasárnap

A Csákvári Oroszlánkő vára

A Csákvárt Oroszlánnyal összekötő útból indul ki az a kis erdőgazdasági út,
ami Pusztavám felé tart. Ha szerencsénk van, és nincs lezárva, akkor tulajdon-
képpen jól megközelíthető a vár. Addig kell beautózni, míg az erdő mellett haladva,
meg nem pillantjuk a kék túrista jelzést. Na, ekkor érdemes lezárni az autót, és
beélesíteni a túracipőt, mert egy kellemes, lassú tempóban is legfeljebb negyedórás
séta van még hátra a várig.  Mikor ez a kép tárul elénk, kezdhetünk örülni, jó
helyen járunk!

A vár északnyugati oldalán még ma is jelentős várárok, illetve sánc figyelhető meg.
Csak úgy, mint az ellentétes délkeleti oldalon, bár ott már nem ennyire feltűnő...

A vár bejárata is valószínűleg itt, ezen a mély árkon keresztül lehetett, gondolom a
kor szokásának megfelelően, felvonóhídon keresztül. Mivel a nyugati és keleti oldal
túl meredek, így a bejárat vagy itt, vagy a szembeni délkeleti oldalról volt lehetséges.

A tompa ék alaprajzú, vár keleti, illetve déli fala napjainkra színte teljesen eltünt. Köveit
nagyrészt elhordták, ami maradt, az a várdomb oldalát bőséggel beteríti. 

Az erődítmény falai alatt körben, úgy öt-hat méterrel lejjebb azoktól, keskeny teraszt
alakítottak ki, melyet sánccal erősítettek meg. Minden bizonnyal e sáncon még palánk
fal is védhette a várat..


Az igazi látnivaló a vár nyugati oldalán várja a már türelmetlen várbarátot. De ez is
csalóka. Ha elkövettük azt a hibát, hogy először rögtön felmásztunk a domb tetejére,
csak ennyit láthatunk a nyugati falból...

 Pedig ami fentről csak egy térdig érő alapfal töredék...

Az lentről több méter magas, romjaiban is méltóságteljes várfal...

Sajnos a várfal állaga mára kétségbeejtően rossz állapotban van. Nagy szükség lenne
lelkes várbarátokra, akik felkarolnák a Csákiak egykor szebb napokat látott várát..

Egyébként volna mit ápolgatni a lelkes várbarátoknak... A nyugati fal még ma is
legalább harminc méter hosszan, több helyen három-négy méter magasan állnak..

De sajnos nem örökké.. már van olyan szakasza a falnak, ahol sajnos kidőlt egy 
darab belőle...

Másutt különös lyukak tátonganak.. Nem lehet megállapítani, hogy ez a nyílás egykor
ajtó, ablak, víz elvezető, vagy valami hasonló volt-e, vagy egyszerűen az idő vas foga
rágta a falba? 

Sajnos az ilyen lyukak csak gyorsítják a fal pusztulását...

Mikor végig jártuk a nyugati falat, ideje volt felmászni a tetejére, hogy egy percre kifújjuk
magunkat.

Ha már fenn vagyunk a várban, rögtön feltűnik, hogy az egykori várudvar legmagasabb
pontja a nyugati végében van. Ráadásul itt még egy kb. három méter magas földhalom
is áll, így még feltűnőbb, hogy az egész vár platója enyhén kelet felé lejt..

Ásatásokról én nem találtam semmi írásos nyomot, talán nem is voltak. Minden
esetre könnyen elképzelhető, hogy ez a domb egy épület falait rejti magában.
Ha pedig ez így van, akkor ez egy lakótorony lehetett, a vár központi épülete..
Mivel ma is ez a legmagasabb része az egykori erősségnek, ma is ez a központja..

Nem, nem jól látod kedves olvasó! Az ott nem szemét... Rutinos turisták tüzelőt,
gyújtóst készítettek ki a tűzrakó hely mellé, hogy az ide érkező fáradt, éhes kirándulók
minél gyorsabban tűzet gyújthassanak, szalonnájuk megsütéséhez...

Ha pedig valakinek kétségei lennének róla, hogy hol jár, elég erre a kis táblára 
tekintenie... mondjuk valaki kitehetne egy másik táblát is, ahol írna néhány mondatot
a vár történetéről... Ha lenne gazdája a várnak. Mert szerintem az nincs..

A fenti pihenés után mi a délkeleti oldalon hagytuk el a várat. Bejegyzésem elején már
említettem, itt is jól látható a mély árok és a sánc... akár itt is lehetett a vár bejárata..

Bejegyzéseim végén rendszerint egy légi felvétellel szoktam zárni a bemutatót, hogy 
aztán egy-két rajzot, rekonstrukciós elképzelést is közzé tegyek. Sajnos, ennél a
várnál nem találtam ilyeneket, így erről le kell mondanom. Helyettük egy fotó, ami
az erdőgazdasági út elején figyelmeztet bennünket.. Megszívlelendő figyelmeztetés:
Az erdőben fürödni Tilos! 

Ha valaki egy kirándulás tervezésén fáradozik, egy kis segítséget adok.. Íme a környék
közelben lévő várai!



Csákvár, Oroszlánkő (Csáki) vár története:

Csákvár községtől északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes hegység erdejében, egy bokrokkal benőtt hegy csúcsán állt egykor a Csáki vár.
A vár falainak a felszínen kevés nyoma található, és alaprajzi elrendezése feltárás nélkül ma már nem állapítható meg. A vár építője Anonymus szerint Szabolcs vezér unokája Csák volt, mert mint írja: "Árpád vezér pedig innen (ti. Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyben Szabolcs unokája, Csák sok idő múltán várat emelt."
Amíg a vár állt, a Csák nemzetség birtoka volt. A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceg, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is halt meg 1204-ben.
Csák Máténak a rozgonyi csatában történt veresége után, az ismeretlen körülmények között és időben rommá lett vár a király birtokába került, s többé nem épült fel. 

2014. június 1., vasárnap


           Emlékezzünk Trianonra!

A Magyar Nemzet évszázadokon át Európa védőpajzsa volt. Védte a nyugaton fejlődő 
országokat, a keletről érkező tatár, később a Török birodalom támadásaival szemben. 
Az egész országot behálózó végvár rendszer segítségével sikerült megállítani a törökök
nyugati terjeszkedését,még azon az áron is, hogy 150 évre, egy darabjaira szakított
országban színte állandósult hadi állapotban állt a megszállókkal. Az idők változtak,
többé már nem volt szükség a magyarokra, feláldozhatók lettünk. Mert kellett egy 
bűnbak a világháború kitörésére. Ezek lettünk mi...




                A történelmet a győztesek írják..

"A Szent István egykori koronájához tartozó területek uralkodó osztályai által képviselt magyar népet minden szövetséges egyöntetűen a világháború legfőbb segítőjének, ha ugyan nem az első számú felelősének tartja. A magyarok már a háború előtt is azon mesterkedtek, hogy a propaganda minden eszközével elkendőzzék a korábbi magyar kormány és főleg bizonyos arisztokrata kormánykörök tetteit. Ám mindezek ellenére a háború folyamán sikerült lelepleznünk a magyar oligarchia valódi lényegét, valamint Magyarországon a háború előtt és alatt uralkodó valódi állapotokat. Az egész világ elborzadt ezeknek a tősgyökeres mongol politikai viszonyoknak a láttán, és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta kik, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő."  (  Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter prágai parlamenti beszéde 1920. február 26.)

Magyarország és a kisantanthaderőinek mérete és felszereltsége az 1920-as években

A történelem legigazságtalanabb békéje...


A „négy nagy”: Lloyd George angol,Orlando olasz, Clemenceau franciaminiszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök. Ők szabták meg a békefeltételeket
A magyar közvélemény így látta Trianont: „Felbontották Ausztriát, hogy ne tűrjenek Európában sok nemzet felett zsarnokoskodó egy államot. És egy Ausztria helyett csináltak csehekből, morvákból, szlovákokból, lengyelekből, magyarokból, németekből, kisoroszokból álló Csehszlovákiát; csináltak románokból, németekből, szerbekből, bulgárokból, törökökből, tatárokból, cigányokból álló Romániát; csináltak szerbekből, bosnyákokból, horvátokból, szlovénekből, törökökből, montenegróiakból, vendekből, románokból, albánokból, olaszokból, cincárokból álló Jugoszláviát.Vagyis csináltak egy Ausztria helyett négyet!! " 

A fenti megállapítás után hat évtizeddel bebizonyosodott, hogy ezek a kreált államok nem életképesek, sorban felbomlottak, volt amelyik békességben, volt amelyik háborúban. Ma már csak Ausztria, Lengyelország és Románia olyan állam, amelyik létezik még a trianoni szerződés által Magyarország területéből részesülő államok közül.


                       Európa tartozik nekünk!


Tartozik egy Bocsánat kéréssel! Amit soha nem fogunk nyíltan megkapni tőlük.
Miért? Mert akkor beismernék, hogy Trianoni határok igazságtalanok, tehát
rendezésre szorulnak. Hogy ezt elkerüljék, inkább még azt is eltűrik, hogy az
un. "Beneš-dekrétumok"- összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával -
mégis a mai napig Csehország, és Szlovákia jogrendjének részei. Ezzel 
Európa áldását adja, hogy egy egész népet kollektív bűnösként kezeljenek!!!
Tartozik nekünk rengeteg pénzzel: "...Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, avasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviánakrészt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartoztak..." (wikipédia)



  

      Európa tartozik nekünk!!

Egy bocsánat kéréssel a sokat szenvedett, üldözötté vált Magyar Testvéreinknek,
akik saját szülőföldjükön lettek hontalanok!




Aki Magyar, nem felejti Trianont... Nem bocsájtja meg az igazságtalanságot!
Aki Magyar, nem "románozza" le erdélyi testvéreit, nem "szlovákozza" le felvidéki
magyarjaink, és sorolhatnám tovább...
Aki Magyar, soha nem adja fel a reményt... Egyszer Isten igazságot szolgáltat nekünk!