2015. március 23., hétfő

Ozora vára

Öt évvel ez előtt jártunk legutóbb Ozorán, így épp ideje volt,
hogy visszatérjünk erre a hangulatos kis Tolna-megyei településre.
Várát pofon egyszerű megtalálni, hisz a városka közepén áll, a Sió
folyó közelében. A talajszintből épp csak kiemelkedő kis dombon
állva is meghatározó látványossága a városkának...

A vár bejárata napjainkban a déli oldalon található...

Ez nem mindig volt így, ugyanis eredetileg a nyugati oldalról lehetett
a belső udvarra jutni. A várat eredetileg egy, a négy sarkán tornyokkal
erősített védőfal is övezte, ám sajnos ennek már csak az alapfalai
állnak. Nemrégiben kezdték e védőfal feltárási munkálatait, így 
mostanában elég kaotikus állapotok fogadják a látogatókat...

A déli fal napvilágra került maradványai...

Az egykori ábrázolások szerint a külső várfalon épp ott lehetett a vár
kapuja, ahol most is megközelíthető a vár...

A fal mellett mély árok is húzódott, amin csak egy felvonóhíd segítségével
lehetett átjutni...

A többszintes palotaépület keleti oldala a legkevésbé látványos...

A szabályos négyzet alaprajzú várkastély a 18.- században nyerte el 
mai formáját...

A feltárási munkák napjainkban egyedül a keleti oldalon szünetelnek.
Láthatóan itt is folytak földmunkák, de ottjártunkkor nem úgy festett,
mint ahol épp feltárás folyik...

Az északi oldalon sem sokkal jobb a helyzet. A burjánzó aljnövényzet
hamarosan teljesen elrejti a várfal nyomvonalát feltáró árkokat. 
Csak remélni lehet, hogy nem esik senki valamelyikbe...


A várkastély északi falát gyönyörű, fából ácsolt erkélyek díszítik...

Ugyan ilyen, de még nagyobb fa-erkély díszíti a nyugati oldalt is...

Itt, a nagy erkély alatt látható a várkastély eredeti bejárata is. A nagyrészt
befalazott várkapu felett még ma is láthatóak a kaput védő felvonóhíd
húzóláncainak nyílásai a falban...

A nyugati várfal feltárási munkálatai gőzerővel zajlanak. Ezen az oldalon
kerültek napvilágra a legnagyobb egybefüggő falfelületek...

A Dél-nyugati torony volt az egyedüli, aminek alapfalai ezidáig is
láthatók voltak...

De most a feltárásoknak köszönhetően, az Észak-nyugati torony 
alapjai is előkerültek...

Különösen érdekessé teszi ezt, hogy egy boltíves pince is előkerült,
épp e torony alatt...

Persze több mint valószínű, hogy nem ez volt a pince bejárata, hanem
az a vár felől nyílott. Belesve a pincébe, ezt a feltevésem igazolja a 
beomlás a pince belső végénél. Szerintem az lehetett a bejárata...

Az Észak-nyugati torony alapfalai felülről.. hát, ehhez még kell egy kis
fantázia, de már kezd kirajzolódni...

Miközben vissza bukdácsoltam a vár déli oldala felé, még egy kis 
érdekességet fedeztem fel. A közvetlenül a vár mellett álló templom,
egykor valójában erődített volt. Sajnos napjainkban már a templom
kerítőfala sincs meg, viszont alapfalának egy kis darabja még 
tanúskodik egykori meglétéről...

A Dél-nyugati torony felülről. Úgy gondoltam, itt ért véget a vár külső
mustrája, tehát ideje megnézni belülről is...

Egy várba régen négyféle módon lehetett bejutni. Vagy meghívtak, vagy
rabláncon bevittek, esetleg lefizetted az őrséget, hogy bejuss, vagy
ha egyik sem, akkor fegyverrel, ostrom útján. Ezekből a lehetőségekből
napjainkban már csak egy maradt, miután meg nem hívott minket senki.
Igen, a fizetés. Ozora várának még az udvarára sem teheted be a lábad,
ha nem nyúlsz a zsebedbe. Hogy is fogalmazzak finoman... mondjuk,
hogy nem szégyenlősek a belépőjegyek árával. A fejenkénti ezerötszáz
forintot, mi bizony soknak éreztük, ha figyelembe vesszük, hogy ezért
az összegért még nem is fotózhatunk, azt ugyanis ismét meg kell fizetni.
Ráadásul csak kötelező tárlatvezetéssel lehet megtekinteni a vár belsejét,
nem lehet csak úgy sétálgatni kedvedre a termekben. Nos, mi ezt így 
kihagytuk. Kedvcsinálás kedvéért azért mutatok néhány fotót...

Megjegyzem, a borsos belépő ellenére, aki eljött idáig, ne hagyja ki,
mert gyönyörű! A belső várudvar, közepén a ciszternával...
Forrás: http://www.panoramio.com/photo/25063671

No és a múzeum is igen látványos és érdekes...
Forrás: http://www.blogger.com/:http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/szallas_ozoran_a_varkastelyban/

Mielőtt szokásom szerint megmutatom a vár alaprajzát, még egy
apró tanács! Ha hét végén látogatsz Ozorára, és úgy tervezed, hogy ott
ebédelsz, vigyél magaddal ételt, mert mi tanúi voltunk, amikor a helyiek
Simontornyára küldték azokat, akik Ozorán éttermet kerestek...

Tehát a vár alaprajza...
Forrás: https://varak.hu/

Végül egy szép légi felvétel a már felújított várról...
Forrás: https://varak.hu/


Ha megnézted Ozora várát, a közelében is találsz érdekes látnivalókat.
Íme egy-két javaslat a térképen...


Ozora várának története:
A vár a mai alakjában szabályos négyzet alaprajzú, kétemeletes várkastély, udvarán gótikus nyomokkal, félköríves, gótikus pinceajtókerettel, a várat övező árok nyomaival. 
Eredetileg a bejárata a nyugati oldalon volt, ahol befalazott felvonóhidas kapujának helye látható. A várkastély a domb aljában tornyokkal erősített védőfal is védte.
A helységet egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara" néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja Ozorai András egyetlen leánya Borbála, 1399-ben ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet, Zsigmond király pedig Ozora helységet és uradalmát 1406-ban az ifjú párnak adományozta.
Ozorai Pipo a XV. század elején királyi engedéllyel apósa kisebb méretű kúriája helyén az Itáliából behívott tervezőkkel és építőmesterekkel (építésze valószínű a firenzei Manettó Ammannatini volt) felépítette a várat, melyet egy 1426-ban kiadott oklevél említ először ,,Castrum Ozora" néven.
Ozorai Pipó halála után a várat és tartozékait özvegye 1438-ban Héderváry Lőrinc nádornak, fiainak Istvánnak és Imrének adományozta azzal a kikötéssel, hogy életében azt még kezében hagyják.
Héderváry Miklós és fiainak Lőrincnek s Ferencnek birtoka 1491-ben, akik ekkor új adományként kapták II. Ulászló királytól. A székesfehérvári konvent előtt 1521. július 10-én Héderváry Ferenc nádorfehérvári bán a feleségétől a törökök elleni hadviselése kölcsönvett 18000 frt fejében zálogul kötötte le más birtokaival együtt ,,Castra sua Ozora et Thamasy vocata in Tholmensi"-t. A nádorfehérvári vár elvesztése miatt hűtlenségbe esett Héderváry Ferenc bántól II. Lajos király Ozora várát és tartozékait elvette, s azt 1524-ben Bethlenfalvi Thurzó Elek kincstartónak adományozta. János király azonban 1526. november 27-én kelt oklevelében Ozora és Tamási várakat, uradalmaikkal együtt Héderváry Ferencné Csáky Borbálának adományozta, mely adományba a székesfehérvári konvent be is vezette. Úgy látszik, hogy Héderváry Ferenc a zálogot feleségének visszafizette, mert Ozora várát 1530-ban a várat az akkor Ferdinánd oldalán állt Török Bálint foglalta el Héderváry Lőrinc özvegyétől, és az ott talált arany, ezüst ékszereket is elvette.
A török 1543-ban vette birtokába Ozora várát Csakar Ferenc várnagytól, és azt helyreállítva, őrséggel látta el. Buda várának visszafoglalása után 1687-ben ezt a várat is felszabadították az osztrák-magyar seregek. Ezután Esterházy Pál nádoré lett, e család alakította át a XVIII.században barokk stílusban. A XIX.század elején megyei börtön, később magtár lett. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése